Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.2 Szántó Miklós–Szentandrási Gyula: A vízlépcső építési munkáinak szervezése

tása és épületek biztosítása. A III. sz. iparvágány a Ganz-MÁVAG részére vasúton érkező szerkezetek kirakását biztosította. A kirakást autódaruval végezték. A vasúti űrszelvényt meghaladó terjedelmű acélszerkezeteket trélerrel szállították. Ugyancsak trélerrel szállították a turbinák 76 Mp-os főtengelyeit közvetlen a nagy bakdaru alá, és azok vitték tovább a beépítés helyére.

Az építési munkák közül ki kell térni a vasbeton darupálya állványozására. Ezt acélszerkezeti állvánnyal oldották meg oly módon — minthogy azt más fejezet részletesebben leírja —, hogy az felhasználható volt a vasbeton üzemi híd állványozásához is.

Az acélszerkezeteket és vízgépészeti berendezéseket a 2X40/10 Mp-os nagy bakdaru szállította be a helyszínre. A daru üzemének beosztása, a Ganz-MÁVAG építésvezetőségének feladata volt.

3. A generálorganizációs terv felülvizsgálata

Az 1969. évben kiadott generálorganizációs terv az egész beruházás megvalósítása szempontjából igen hasznos szerepet töltött be. A beruházás befejező szakaszában azonban, a rendkívül szerteágazó szerelési, építési munkák koordinálásához és az előkészítéséhez részletesebb dokumentációra volt szükség. így került sor 1971. év végén a generálorganizációs terv felülvizsgálatára úgy, hogy az 1973. június 30-i üzemszerű duzzasztás biztosított legyen.

A felülvizsgálat számba vette az építési és a szerelési munkák tényleges helyzetét, valamint a még rendelkezésre álló tartalékokat és lehetőségeket. Ennek érdekében meg kellett határozni az 1972-től hátralevő munkák mennyiségét és olyan ütemtervet készíteni, melynek betartása lehetővé teszi, hogy

— a körtöltés megnyitásának időpontja változatlanul 1972. július 1.,

— a mederelzárás időpontja pedig 1972. október 1. legyen.

Ez az ütemezés jelentős tartalékidő képzésére nem adott módot, tehát azt jelentette, hogy az előirányzott részidőkön belül az egyes munkákat feltétlenül el kellett végezni.

A hátralevő munkák közül a hajózsilip, a móló és vezető művek építésénél mutatkozott nagyobb elmaradás és döntő mértékben befolyásolta a további ütemezést az, hogy a száraz földmunkából mintegy 55%-ot, az úszókotrós munkából 42%-ot, a gerendarácsos rézsűburkolásból 57%-ot, a betonlapos rézsűburkolásból gyakorlatilag 100%-ot és a kőmunkából mintegy 90%-ot lényegében 1972-ben kellett elvégezni. Ezenkívül meg kellett állapítani azokat a munkarészeket, amelyek végrehajtása átnyúlhat 1973-ra anélkül, hogy befolyásolná az 1973. VI. 30-i üzemszerű duzzasztás megkezdését.

90