Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.3 Mátrai István: A Tisza vízlépcsői

1.3—6. ábra. A tiszai vízlépcsők és a kapcsolódó vízelosztó rendszer, a = a Kiskörei-vízlépcső előtti állapot, b = a távlati fejlesztés üteme

Fig. 1.3—6. The barrages on the Tisza River and the related distribution systems, a = Conditions before the Kisköre Barrage, b = after perspective development, 1 = Indication of August discharges running down in dry years

Puc. 1.3—6. Гидроузлы на Тисе и подключаемые к ним водораспределительные системы а = состояние до строительства гидроузла Кишкёрэ, Ь = состояние после перспективного развития, 1 = обозначение августовских расходов, протекающих в

засушливые годы

így a Kiskörei- és Csongrádi-vízlépcső átmeneti magas nyári — dinamikusan változtatható — duzzasztásával nagymértékben szolgálja a tiszai kisvizes időszakban a hiányok pótlását.

A vízmélységek a böge végeken is mindenütt biztosítják az európai IV. kategóriájú vízi úton előirányzott 1350 t-ás uszályok, illetőleg önjáró motoros hajók közlekedését, kedvezőbbé teszik az ipari és ivóvíz kivételeket.

A vízlépcsők kiosztásánál és a dinamikusan változó duzzasztás kialakításánál döntő szempont volt a Tisza hordalék és jégjárási viszonyaihoz való megfelelő alkalmazkodás. Ismeretes, hogy a Tisza folyó hordaléktartalma aránylag jelentős, árvíz idején a hordalék töménység meghaladja a m3- enkénti 3500 g mennyiséget is. A természetes állapotban évente átlagosan levonuló lebegtetett hordalékmennyiség Tiszalöknél 9, Szegednél 22 millió t. A görgetett hordalék mennyisége jelentéktelen. Ez az óriási hordalékmeny- nyiség nem teszi lehetővé azt, hogy a legnagyobb árvizek idején is fenntartsuk a duzzasztást. Ebben az esetben olyan mértékben megnövekedne a

59