Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.3 Mátrai István: A Tisza vízlépcsői

bögében lerakódó hordalékmennyiség, hogy ennek folyamatos kotrása gazdaságtalanná tehetné a megoldást. Nem lebecsülendő az a szempont, hogy árvíz idején is fenntartott magas duzzasztás esetén rendkívüli mértékben megnövekednének a duzzasztott böge mentén építendő árvízvédelmi töltések keresztszelvényei, szükséges rézsűburkolati, szivárgásvédelmi és egyéb munkálatok.

A Tisza-csatornázás kialakított megoldása szerint a nagyobb árvizek idején, amikor a hordalék töménység is nagyobb, a vizek akadálytalanul vonulnak le a Duna illetőleg a Fekete-tenger felé. A tiszalöki duzzasztás közel két évtizedes üzeme igazolta a várható hordaléklerakódással kapcsolatos elképzeléseket, amely szerint a kezdeti nagyobb hordaléklerakódások után stabilizálódik a helyzet. A tiszalöki duzzasztás 7 évi üzeme után végzett ellenőrző mérések szerint kereken 5 millió m3 hordalék rakódott le a mederben. Ez a mennyiség jelentős változást nem okoz a lefolyásban.

A vízlépcsőkkel és a nagy kapacitású öntözőcsatornákkal, elsősorban a Keleti-főcsatorna és Nagykunsági-főcsatorna útján kialakuló vízgazdálkodási rendszer megfelelő mennyiségű vizet biztosít a Tisza és Körösök vidéke mezőgazdasági, ipari és lakossági vízellátására és megteremti a terület társadalmi-gazdasági fejlődésének alapját.

A 6. ábra tájékoztató áttekintést nyújt a mezőgazdasági szempontból mértékadó időszakban, a 60-as évek közepén és a távlatban lefolyó vízhozamokról. Látható, hogy a vízlépcsőkhöz kapcsolódó csatornarendszerek alapvetően megváltoztatják a terület vízelosztását.

60