Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.2 Breinich Miklós: A kiskörei többcélú nagylétesítmények szerepe a Tisza-völgy fejlesztésében
3. Közlekedés A vízlépcső a közlekedési ágazatok közül elsősorban a hajózást érinti. A duzzasztás révén a Kisköre—Tiszaiök közötti mintegy 120 km hosszú szakaszon IV. osztályú hajóútméretek alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy 1350 t-ás hajók — a jég borította időszakok kivételével — korlátlanul közlekedhetnek. A hajózás jelentőségének megítélésénél nemcsak a vízi szállítás nyújtotta olcsó szállítási lehetőségeket kell figyelembe venni, hanem mindazokat a körülményeket, amelyeket a vízi út vonzása jelent a terület fejlődésére, gazdasági viszonyainak javulására. Ehhez az szükséges, hogy a vízpartra települő ipari létesítmények szállításukat — ahol az lehetséges — a vízi útra alapozzák. Egyidejűleg kell kiépíteni a kikötési-rakodási lehetőségeket, mert a vízi út önmagában ezek nélkül nem hasznosítható. A külföldi tapasztalatok arra utalnak, hogy az újonnan megnyíló vízi utak vonzák az ipart, ennek következtében a forgalom rendszerint gyorsabban fejlődik a tervezettnél. A magyarországi példák sajnos ennek ellenkezőjét bizonyítják, meglevő vízi közlekedési lehetőségeinket sem hasznosítjuk. Víz mellé települő ipari létesítményeink a legkritikusabb esetben szállítják nyersanyagaikat, késztermékeiket vízi úton. Nem alakult ki eddig számottevő hajóforgalom a Tiszalök feletti szakaszon sem. Ez részben érthető, mert a Tisza itt leginkább mezőgazdasági területeket érint. A Kiskör ei-vízlépcső által hajózhatóvá tett szakasz mentén azonban erősen iparosodó területek húzódnak. A vízi közlekedés gyorsabb ütemű fejlődésével csak akkor számolhatunk, ha a Csongrádi-vízlépcső megépítése után a Tisza teljes hosszában hajózhatóvá válik és a szükséges átrakodó helyeket elsősorban Záhony térségében kiépítik. A Kiskör ei-vízlépcső tehát a vízi forgalom kialakulásának lehetőségét teremti meg, a tényleges vízi úti szállításhoz azonban még további beruházások és körültekintő szervezési intézkedések szükségesek. A tároló építésével egyidejűleg a térség egyéb közlekedési lehetőségei is javulnak. Számos utat átépítenek, amelyek közül kiemelkedik a 33-as számú út Poroszló—Tiszafüred közötti szakaszának korszerűsítése. Az út jelenleg az ártéren vezet keresztül és alacsonyabban fekvő szakaszai árvíz idején elöntésre kerülnek. Átépítés után ez a tarthatatlan helyzet megszűnik. Több, a tárolóval párhuzamosan haladó alsóbbrendű útvonalat is átépítenek. 4. Lakosság A Tisza-völgy középső részén élő lakosság életére döntő befolyást gyakorol a vízlépcső és főműveinek megépítése. A tároló, a duzzasztott folyószakasz és a főcsatornák vonzáskörébe települő ipari létesítmények új munkaalkalmat teremtenek. Az öntözés széles körű elterjedése, a mezőgazda- sági üzemek komplex fejlesztése, a szakosított állattartó telepek, élelmiszer- ipari üzemek, feldolgozó kombinátok létesítése meggyorsítja a tanyavilág felszámolását, új majorközpontok, települések alakulnak ki, a meglevő fal46
