Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.2 Breinich Miklós: A kiskörei többcélú nagylétesítmények szerepe a Tisza-völgy fejlesztésében
vak, városok jelentős mértékben bővülnek. A tárolótér lehetőséget nyújt a lakosság vízellátási bázisának növelésére, ennek nyomán javul a közműves vízszolgáltatás, megoldódik a csatornázás és szennyvízelvezetés. Sor kerül a belsőségi területek vízrendezésére, parkok, öntözött erdőterületek létesítésére. A Közép-Tisza-vidék az ország egyik legritkább úthálózattal rendelkező vidéke. Az iparosodás, a mezőgazdaság belterjes fejlődése növeli a szállítási igényeket, ami az úthálózat sűrítésével és korszerűsítésével jár. Az árvízvédelmi biztonság növelése nemcsak a lakosság érdekeit, hanem a térség általános élet- és vagyonbiztonságát, az ipari mezőgazdasági és közlekedési létesítmények védelmét szolgálja. A tároló töltéseit jórészt a meglevő árvédelmi művek alkotják, nyomvonal módosítást csak kisebb szakaszon végeznek. Az állandó vízszinttartás érdekében azonban a töltéseket jelentős mértékben megerősítik, magasítják és szélesítik, így az árvizektől fenyegetett területeken lényegesen nő a védelmi biztonság. A megnövekedett értékeket arányosan megnövelt védőképességű árvédelmi töltések védik. A lakosság az új ipartelepek és a korszerű mezőgazdasági üzemek nyújtotta fejlődésen kívül a tárolótó üdülési lehetőségeit is közvetlenül érzékeli. Szinte felmérhetetlen jelentősége van a napsütötte forró alföldi táj közepén a Velencei-tó négyszeresét kitevő 40 km hosszú mesterséges vízfelületnek. Az aktív pihenés, az üdülés, a vízisportok, a sporthorgászat nyújtotta lehetőségek a Tisza-völgy lakosságának életében alapvető változásokat hoznak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a környező területek élete átalakul, gazdagabbá, szebbé válik. A tó partján közel 50 ezer ember nyerhet felüdülést olyan területen, ahol korábban fürdésre, pihenésre sohasem gondolhattak, ahol a víz elérhetetlen drága kincs volt. Az üdülést nyújtó tárolótó fokozatosan alakul ki. Az üzembe helyezést követően a víz jórészt még a partok között marad és csak a 70-es évek vége felé formálódik ki a tó végleges arculata. Figyelembe kell azt is venni, hogy az öntözés nagyobb arányú vízfogyasztása esetén a tó vízszintje — különösen a vízlépcső közelében —- száraz nyári időszakokban 2—2,5 m-t is ingadozhat. Ez némileg korlátozza a fürdési lehetőséget, legalább is bizonyos szakaszokon. Az üdüléshez szorosan kapcsolódik a kishajózás, a vízi sportok és a sporthorgászat lehetőségeinek kialakítása. Ha ehhez még hozzávesszük a vadászati és természetvédelmi területek különleges madár- és állatvilágát, akkor valóban igazi üdülő paradicsom alakulhat ki a vízparton hétvégi házak, horgásztanyák, társas üdülők sorával, korszerű utakkal és közművekkel. A vízlépcső csak a lehetőségét teremti a kulturált üdülésnek, az ehhez szükséges alapvető járulékos beruházásokat folyamatosan kell megvalósítani. A nagyszabású munka koordinált végrehajtására a Minisztertanács külön rendelkezett. A Kiskörei-vízlépcső és térsége üdülőkörzet regionális rendezési terve reálisan három-négy ötéves tervidőszak alatt számol az üdülőkörzet teljes kiépítésével. Üdülési célokat szolgáló létesítményeket 47
