Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.2 Breinich Miklós: A kiskörei többcélú nagylétesítmények szerepe a Tisza-völgy fejlesztésében

Ezért vált a Közép-Tisza vidéki térség fejlesztésének alapvető fontosságú feltételévé a Kiskörei-vízlépcső és a hozzá csatlakozó főművek: a hullámtéri tároló és a Jászsági-, valamint a Nagykunsági-főcsatornák megépítése. E nélkül a térség nem fejlődhet, a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízigénye nem elégíthető ki.

A kiskörei művek többcélú komplex vízgazdálkodási nagylétesítmények, amelyeknek kedvező hatása a népgazdaság úgyszólván valamennyi ágát érinti. Megvalósításuk alapvetően megváltoztatja a Tisza-völgy középső részének gazdaságföldrajzi adottságait, kedvező lehetőséget teremt a térség általános fejlődéséhez. Hatásuk nem korlátozódik csak a Tisza mentére, hanem kiterjed a Jászság és a Nagykunság szinte egész területére a Zagyva völgyétől a Körösök vidékéig (lásd 1.1—9. ábra).

Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a vízlépcső üzembe helyezése, a vízszolgáltatás megindulása, milyen hatással van a népgazdaság ágainak fejlődésére, az érintett területen élő lakosság életkörülményeinek javulására, és a komplex létesítmény milyen lehetőséget nyújt a Tisza-völgy további fejlesztéséhez.

1. Ipar

A Tisza-völgy középső szakaszának ipari vízigénye ma még nem túlságosan jelentős. A IV. ötéves tervben elhatározott iparfejlesztés — elsősorban a leninvárosi ipari létesítmények — azonban már nagy mennyiségű vizet igényelnek. 1976-ban 10 m3, 1978-ban pedig már 40 m3 másodpercenként a hőerőmű hűtővíz igénye, amely a tervezett bővítés eredményeképpen 1980 körül már 80 m3/s-ra emelkedik. A hőerőmű nem használja el ezt a vízmennyiséget, annak túlnyomó része visszakerül a folyóba. A hűtéshez szükséges 80 m3-nek azonban mindenképpen rendelkezésre kell állania, amelyhez jön még az olajfinomító és a vegyiművek vízfogyasztása. A Tisza kisvízi hozama azonban a leninvárosi szelvényben mindössze 60 m3 másodpercenként, tehát az igénynél jóval kevesebb. Ezeknek a vízigényes ipari üzemeknek a Tisza menti telepítését tehát csak a Kiskörei-vízlépcső tette lehetővé. Az erőmű kisebb teljesítményű üzeménél is szükség van már a duzzasztás által előállított magasabb vízszintre, illetve többlet vízmennyiségre, mert a nyári kisvíz természetes állapotában nem képes kellő mértékben lehűlni, így hűtésre alkalmatlan.

A népgazdaság távlati fejlesztési koncepciója a Tiszántúlon, illetve a Tisza völgyében további jelentős ipari fejlesztéssel számol. Az algyői olajmező, a nagy vízigényű vegyipar és más ipari üzemek biztonságos vízellátásához elengedhetetlen a Tisza csatornázásának teljes befejezése és a síkvidéki tárolási lehetőségek kihasználása.

A vízlépcsők kiépítése után a térségbe telepített ipari üzemek vízigénye mindenkor biztonsággal kielégíthető, a duzzasztott víz kedvező lehetőséget nyújt gazdaságosabb vízkivételre, a szivattyúkat kisebb emelési magassággal lehet üzemben tartani.

Ipartelepítésre nemcsak a Tisza mentén nyílik lehetőség. A főcsator41