Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.2 Breinich Miklós: A kiskörei többcélú nagylétesítmények szerepe a Tisza-völgy fejlesztésében
1.2 A KISKÖREI TÖBBCÉLÚ NAGYLÉTESÍTMÉNYEK SZEREPE A TISZA-VÖLGY FEJLESZTÉSÉBEN Breinich Miklós1 A Tisza-völgy hazánk legszárazabb vidéke, ahol az ipari és mezőgazda- sági termelés nagyobb arányú fejlesztésének az egyre súlyosabb vízhiány vet gátat. A Tisza szélsőségesen ingadozó vízjárása, a szabályozás nélküli vízhozamok többé már nem elegendőek az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízigényének kielégítésére. A Tisza éves átlagban lefolyásra kerülő teljes vízhozama még bőven fedezi az igényeket. A szegedi szelvényre számított vízmérleg vizsgálatok szerint a 80%-os valószínűségű évi összes lefolyás 18 milliárd m3. Ehhez viszonyítva a jelenlegi 2,2 milliárd m3 vízigény valóban nem túlságosan jelentős. Ha azonban a vízfogyasztás szempontjából legjellemzőbb augusztus hónapot külön vizsgáljuk, már sokkal kedvezőtlenebb képet kapunk. Augusztus ugyan nem a legkisebb vízforgalmú hónap, de a mezőgazdaság vízigénye ekkor még viszonylag magas, és így az igények és a készletek egybevetése ebben a hónapban mutat kritikus értéket. A 80%-os valószínűségű 480 millió m3 augusztusi vízkészlettel szemben az 1975. évi vízigény — beleértve a mederben hagyandó vízhozamot is — 600 millió m3. Ez a hiány csak távozással vagy más vízpótlással szüntethető meg. A számításoknál a Tisza természetes vízkészletét és a magyarországi vízigényeket vették figyelembe. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy a szomszédos országok a Tisza vízgyűjtőjén nagyarányú öntözés fejlesztési és tározó építési programot hajtanak végre, ami a helyzetet tovább súlyosbítja. A vizsgálatok a szegedi szelvényre vonatkoznak, de miután a vízigények legnagyobb mértékben a Tisza középső részén jelentkeznek, és a Körösök augusztusban csak minimális vizet szállítanak, hasonló eredményt kapunk a Szolnok feletti szakaszra is. Felhasználható szabad vízkészlet tehát a Tisza völgyében nem áll rendelkezésre, sőt a meglevő igények kielégítése is nehézségbe ütközik. A hosszú távú fejlesztési koncepció ugyanakkor a Közép-Tisza-vidék gyors ütemű ipari és mezőgazdasági fejlesztésével számol. Már a IV. ötéves terv is nagyobb ipari fejlődést irányoz elő a Tisza völgyében, mint az országos átlag. A rohamosan fejlődő mezőgazdasági termelés, a zárt rendszerű technológiai folyamatok gyors térhódítása, a nagyüzemi állattartás, az öntözéses gazdálkodás széles körű elterjesztését igényli. 1 Breinich Miklós mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese 40
