Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége
automatákat alkalmaznak. Az automatikus üzem ellenőrzését a Kiskörén elhelyezett diszpécserközpont látja el, ahová a főcsatorna műtárgyainak üzemállapot jelzései, valamint a mindenkori vízszint- és az esetleges hibajelzések távjelzéssel futnak be. A vízellátó rendszer méretezésénél és üzemrendjénél a vízszolgáltatás biztonsága, illetőleg a vízhiány tűrés szempontjából azt tekintettük mértékadónak, hogy a vízigények az augusztusi csúcs- időszakban 80%-os biztonsággal legyenek kielégíthetők. Ez annyit jelent, hogy az öntözési időszakban több év átlagában ötévenként jelentkezhet vízhiány. A Kiskörei-vízlépcső és a hozzá kapcsolódó öntözőművek az első olyan nagytérségi vízgazdálkodási létesítményrendszer hazánkban, amely a víz- gazdálkodás különböző feladatait nemcsak egymással, hanem a térség általános gazdasági, társadalmi fejlődésével összhangban évtizedes távlatokban oldja meg. A műszaki megoldás nyújtotta vízgazdálkodási lehetőségeket és gazdasági kihasználásukat már a tervezés szakaszában összefüggő szerves egységként kezeltük. Ennek megfelelően a vízügyi és mezőgazdasági szervek a mü megvalósításának kezdeti fázisától kiindulóan szoros együttműködésben dolgoztak. Legfőbb törekvésük az volt, hogy a műszaki tervezési, kivitelezési munkákat a mezőgazdasági üzemfejlesztési tervekkel összehangolják, elősegítsék a mezőgazdasági üzemek tervszerű felkészítését, a fejlett belterjes nagyüzemi öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtését. A Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda, amely gondos felmérő, elemző munka alapján az üzemek részére a komplex hasznosítási terveket kidolgozta, aktívan közreműködik a tervek megvalósításában, az esőztető öntözőfürtök mezőgazdasági és műszaki üzemi beruházásainak koordinálásában és az üzemfejlesztési tervekben előirányzott beruházások megvalósításának tervezői művezetésében. A vízügyi szolgálat tanácsadási tevékenysége is elősegíti az öntözőművek szakszerű, eredményes hasznosítását. A vízlépcső, a főcsatornák és fürtcsatornák, szivattyútelepek, nyomásközpontok, a felszín alatti nyomócsőhálózat üzemelését és a vízszolgáltatást megfelelő munkamegosztás alapján a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat végzi. Egyes üzemelési feladatok ellátásában a vízgazdálkodási társulatok is közreműködnek. 4. A Kiskörei-vízlépcső és főműveinek építési ütemei Az I. építési ütem lényegében befejeződött, és 1973 közepén megkezdődik az öntözővízszolgáltatás. Az I. építési ütemben a következő főművek készültek el: — a vízlépcső duzzasztóművé, hajózsilipje, vízerőműve és a parti létesítmények (a hullámtéri duzzasztó nélkül), — a hullámtéri víztározó gátjainak egy része (ezekhez a gátszakaszokhoz tartozó szivárgócsatorna-rendszerrel együtt): a bal parton a Kiskörei vasúti híd és a Tiszafüred közötti, a jobb parton a Kisköre és a Laskópatak torkolata közötti szakaszon, 33
