Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége
— a Nagykunsági- és a Jászsági-főcsatorna kezdeti 18—18 km hosszú szakasza. A Kiskörei-vízlépcső beruházásának engedélyezése során az építési ütemekre bontást pénzügyi, gazdaságossági és részben tervezési okok, valamint a teljes kiépítés viszonylagos hosszú időtartama indokolta. A műszaki megvalósítás és a mezőgazdasági hasznosítás összhangja is a szakaszos megvalósítás mellett szólt. Az egyes építési ütemekben megépülő művek azonban összefüggő, egymástól el nem választható vízgazdálkodási egységet alkotnak. A máris megkezdett II. építési ütem tehát a létesítményrendszer műveinek tervszerű továbbépítését és nem új beruházás megkezdését jelenti. Ennek megfelelően a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló 1970. évi II. törvény (28. §) szerint a Tisza völgyében jelentkező öntözési és más célú vízigények kielégítése érdekében be kell fejezni a Kiskörei-vízlépcső építését. Az 1973. évi népgazdasági terv pedig előírta a II. ütem megkezdését. A II. építési ütemben 1972—80 között a következő létesítményrészek épülnek meg : — a vízlépcső hullámtéri duzzasztója, — a hullámtéri víztároló gátjainak további szakaszai (Tiszafüred és Tiszacsege között a bal parton, Sarud—Tiszadorogma között a jobb parton) kikötők a hajózás és az üdülés biztonságának elősegítésére a tározótér rendezése (fák és rönkök egy részének eltávolítása), — a Nagykunsági-főcsatorna mindkét ága, — a Jászsági-főcsatorna 18—21 km szelvények közötti szakasza (a J—III—2 jelű fürt-főcsatorna fővízkivételi művéig). A munkák nagy részét 1978 végéig kell befejezni, az 1978—80 közötti évekre csak a hullámtéri víztároló befejező munkái maradnak. A III. építési ütemben (az 1981—85 közötti időre) már csak a hullámtéri víztároló területén levő befejező munkák és a Jászsági-főcsatorna egyes ágainak megépítése marad. A főművek építésének ütemezésénél a vízigények várható alakulásából kellett kiindulni. A Tisza völgyének középső részében (a Tiszabecs és Szentes közötti folyószakaszhoz tartozó területeken) számottevő szabad vízkészlet már nincs. Ezért különösen a Körös-völgyben mutatkozik vízhiány, ahol az öntözés fejlesztését már 1966-ban le kellett állítani. Emiatt a Kiskörei- vízlépcső öntözőrendszerei építési ütemének meghatározásánál is elsősorban a körös-völgyi vízhiány megszüntetésére kell törekednünk. Az I. építési^ ütem még nem teszi lehetővé a vízlépcső megépítésével nyert vízkészletnek a Körös-völgybe való átvezetését. Ezért a II. építési ütem egyik főfeladata : a Nagykunsági-főcsatorna keleti ágának mielőbbi megépítése, amivel 25 m3/s öntözővíznek a Körös-völgybe való átvezetése válik lehetővé. A vízhasználatok akadálytalan fejlesztése csak az esetben érhető el, ha a főművek bizonyos „időelőnnyel” valósulnak meg, mivel építésük hosz- szabb időt (3—6 évet) igényel. 34
