Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége
püléshálózat fejlődése, a népesség koncentrációja sürgeti. Az itt elhelyezkedő települések és üdülőterületek fejlődésével összehangolt vízgazdálkodási feltételek megteremtését a térség regionális rendezési terve irányozza elő. A koncepció kiterjed a vízellátásra és csatornázásra, a tározó tó vízminőségvédelmére, a természetes és mesterséges fürdési lehetőségek megteremtésére, a partrendezési munkákra. A vízlépcső hatásterületén a vízellátás fejlesztése 23 községet érint. Ezek közül 12 községben már megépült a vízmű és mintegy 50 ezer fő részére 6000 m:J/nap vízmennyiséget termel. Távlatilag három körzeti vízmű kiépítését irányozzák elő a tervek a tározó kedvező hatásaként kibontakozó üdülőtelepek, ipartelepek és mezőgazdasági feldolgozó üzemek vízigényének kielégítésére. A megnövekedett és koncentráltan jelentkező vízigények következtében a helyi felszín alatti készletek mellett jelentős szerepe lesz a tározott felszíni készleteknek is, amire Debrecen vízellátásának megoldása szolgáltat példát a Keleti-főcsatornából kivett víz hasznosításával. Az ipar fejlődésével összhangban az Alföld térségében az elmúlt évtizedekben az ipari vízellátás is fejlődésnek indult. Az ipari üzemek országosan évi 2,3 milliárd m:i-es vízigényének 1/3-a a Tisza völgyében jelentkezik. Az ipari termelés évi 5—6%-os növekedési ütemével számolva az ipar vízigénye 1985-ig a jelenleginek mintegy háromszorosára emelkedik. Az alföldi ipar fejlesztése, az új ipari üzemek telepítése (pl. Leninváros) szempontjából is új helyzetet, kedvező lehetőségeket teremt a Kiskörei-vízlépcső és a tiszai vízlépcső rendszer kiépítése. Az esés nélküli térszín és a szétszórt településhálózat mellett a ritka vízhálózattal, az alkalmas befogadók hiányával is összefügg, hogy a szennyvízcsatornázás terén erősen elmaradt az Alföld. A fejlesztés során a vízellátás és csatornázás között kialakult aránytalanság megszüntetésére törekszünk. 1985-re a szennyvízcsatornázást a térség lakóinak 40—50%-a által lakott területre terjesztjük ki. f) Vízminőségvédelem A vízhasználatok növekedése és ugyanakkor a szennyvízelvezetés és tisztítás elmaradottsága miatt a Tisza-völgy térségében a vizek minőségének védelme a vízgazdálkodás központi jelentőségű feladata. Ma még a Tisza vízminőségi szempontból első osztályúnak tekinthető, de mellékfolyóinak egy része, így például a Sajó és a Bodrog, már erősen szennyezett. A Kiskörei-vízlépcső és tározója, majd távlatilag a Tisza teljes csatornázásával összefüggő együttműködő tározórendszer kialakulása módosítja a természetes öntisztuló képességet s ezen keresztül a vízminőséget. Ez a körülmény különösen kiemeli a vízminőséggazdálkodás fontosságát. A többcélú hasznosítás feltételeinek megteremtése a környezet fokozott védelmét is megköveteli, miben kiemelkedő szerep jut a vízgazdálkodásnak. A vízgazdálkodás és a környezetvédelem közötti kapcsolat a vízminőség-védelemtől a víztározók esztétikus táj alakító szerepén keresztül a vízparti üdülésig számos formában jelentkezik. A vízminőségvédelmet szolgáló jogszabályok és a közgazdasági szabályozó eszközök hatásaként a 22
