Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.8 Dobó István: Tervezői művezetés
A második cél érdekében viszont a konszolidációs görbék sokaságát kellett folyamatosan vezetni, annak érdekében, hogy a süllyedés különbségekre érzékeny szerkezetek, mint pl. a darupálya többtámaszú vasbeton tartógerendája támasz feletti szakasza mikor betonozható be anélkül, hogy a számítottnál nagyobb igénybevételek keletkeznének. Ilyen szerkezeteknél előfordult, hogy a kivitelező tempóját konszolidációs okból fékezni kellett, de az ellenkezőjére is volt példa. A folyamatos süllyedésmérések eredményeiből megállapítható volt, hogy a pillérekkel terhelt lemezsáv és az ezektől átmenetileg független közbenső terheletlen lemezsáv süllyedése csak addig volt különböző, amíg egy-egy közbenső lemezsáv mindkét oldali pillére elkészült. Ettől kezdve a két pillérrel terhelt mező és a közbenső terheletlen mező süllyedése bár tovább folytatódott, de azonos volt; a pillérmezők süllyedése, mintegy „magával vitte” a közbenső terheletlen lemezsávot is. Így a pillérek betonozása után konszolidációs különbségek lejátszódására előre tervezett 2—3 hónap állásidő művezetői intézkedés eredményeképpen megtakarítható volt, és mind a teljes alaplemez, mind a pillérekre támaszkodó darugerendák befejezési határideje előrehozhatóvá vált. 3. Az alapgödör buzgárjának elfogása Az erőmű előfenék duzzasztómű felé eső legmélyebb alapozású szakaszán a 70,50 m szinten rövid ideig üzemben tartott 7 db kútból álló ideiglenes keresztirányú vákuumsort kellett telepíteni (5. ábra). A kútsor közelében földmunkát végző vonóköteles kotró, a munkagödör alsó síkja fölé mintegy 3—3,5 méterrel kinyúló, már üzemben levő ideiglenes kútsor egyik kútját figyelmetlenségből kirántotta. Az így keletkezett kb. 10 cm átmérőjű lyukon néhány másodperc múlva egyre erősödő buzgár tört fel és percenként mintegy 100 liter homokot hozott a felszínre. A kivitelező több köbméter homokos kavics ráterhelésével igyekezett a buzgárt elfojtani, de a buzgár rendre átütött. Maga a jelenség szabályos lépcsős talajvízszint-süllyesztéssel víztelenített munkagödörben indokolatlannak látszott. Ugyanakkor azonban percenként fokozódó mértékben veszélyeztette az előfenék e részének későbbi terv szerinti megépítését, esetleges továbbterjedése pedig beláthatatlan következményekkel fenyegetett. Az egyértelműen bizonyítható ok megállapítása 10 percen belül, a szükséges intézkedés további 10 percen belül, annak végrehajtása pedig mintegy másfél óra alatt megtörtént. Az ok kizárásos alapon az alábbiak szerint volt gyorsan megállapítható. Mint a korábbi tanulmányokból már ismert, a vízlépcső munkagödre az ún. első finom homok vízadó rétegbe mélyen benyúlott. Ennek a rétegnek szolid, a szóban forgó jelenség bekövetkeztéig kifogástalanul működő víztelenítésére települt, lépcsős talajvízszint-süllyesztési rendszer teljesen kizárta annak lehetőségét, hogy a buzgár jelenség ennek a rétegnek a vizéből táplálkozzék. 187