Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége

1.1—3. ábra. A vízimunkák fejlődése a Tisza-völgyében

Fig. 1.1—3. Water development in the Tisza Valley.

1 = Controlled flood plain (1000 hectares), 2 = Population density (head/sq.km),

3 = Length of drainage canals (1000 km), 4 — Area equipped for irrigation (1000 hectares), 5 = Net storage volume (million cu.m), 6 = Water demand (cu.mlsec),

7 = years

Puc. 1.1—3. Гидротехнические работы в бассейне Тисы. 1 = площадь, защищенная от паводков (1000 гектаров); 2 = населенность (чел./км3 .= длина осушительных каналов (1000 км); 4 = площадь, оборудованная под орошением (1000 гектаров); 5 = полезная аккумуляционная емкость (млн м'1); б = потребность в воде (м3/сек);

7 = годы

déséhez a döntő lökést az 1844—45. évi árvíz adta. Az árvízmentesítés fejlődése és az árvizek története ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól. A Tisza-szabályozás ügyét ekkor vette kezébe Széchenyi István. Árvízi tapasztalatok és nemzetgazdasági megfontolások alapján kidolgozott vízügyi programja, amelyet ma a Tisza-völgy komplex vízügyi szabályozásának első és alapvető programvázlatának, tekintünk, a Tisza szabályozásán túl — távlatilag — a folyó mentén elterülő országrész természeti viszonyainak gyökeres átalakítását, a vizek hasznosítását, a termőföldek öntözését tűzte ki célul. Az árvizek megfékezését, a vízszabályozás megoldását Széchenyi az ország gazdasági fejlődése, kulturális felemelkedése előfeltételének tekintette. Szervező munkájának eredményeként a veszélyeztetett területek birtokosai 1846 elején megalakították a Tiszavölgyi Társulatot. A Tisza- szabályozás tervét, amely a folyó pályájának átvágásokkal való megrövidítését és árvédelmi töltések építését irányozta elő, a kor jeles vízimérnöke,

16