Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.4 Koháry Nándor–Nagy Illés: Főcsatornák és tározó töltések építése

A Nagykunsági-főcsatorna vízellátását a kezdeti duzzasztás után az a hullámtéri csatornaszakasz biztosítja, amely — mintegy 4 km hosszon — az élő Tisza és a beeresztő zsilip között teremt kapcsolatot. A Jászsági-főcsatorna vízellátását pedig a kezdeti duzzasztás után ideiglenes vízkivételi mű fogja biztosítani.

f) Hidak építése

A főcsatornák közúti hídjainak egy részét eredetileg a Keleti-főcsatorna hídjaihoz hasonlóra tervezték meg, de gyakorlatilag többtámaszú, vasbeton lemezhidakat építettek (8. ábra). Néhány közúti hídnál — ,,B” terhelés esetén — Ft 10.В típusú előregyártott és előfeszített hídgerendákat (hídnyílásonként 30 db-ot) is alkalmaztak.

2.4—8. ábra. A főcsatornák hídja Fig. 2.4—8. Bridge of the main canals Рис. 2.4—8. Мост магистральных каналов

A megépített hidak közbenső pillérei beleesnek a főcsatorna csészeszelvényébe, azért e pillérek lábánál kialakuló kisebb örvénylés miatt kőszórásos védelem készült.

A Tiszagyenda—Kunhegyes közötti útvonalon épült közúti hídnál közúti hatóság az útpálya függőleges lekerekítési sugarait R — 5000 m-ről R = 10 000 m-re változtatta, ami miatt a hídfeljárók hossza megközelítően a kétszeresére emelkedett. A főcsatornák és a vasútvonalak keresztezésénél a bújtatok helyett teknőlemezes vasbetonhidakat építettek.

128