Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.4 Koháry Nándor–Nagy Illés: Főcsatornák és tározó töltések építése
és a földnyesők a friss feltöltésen mindig fedésben más nyomon jártak, ezzel jelentős elő tömörítést végeztek. Az előtömörítés után — ha szükséges volt — a további tömörítést vibrációs juhlábhengerrel végezték. Különösen jó tömörítő hatást értek el az önjáró földnyesők, ahol külön tömörítő eszköz igénybevétele nem is vált szükségessé. A munkahelyi laboratórium mindenkor megadta a szükséges tömörség előállítási technológiáját. A laboratórium e tevékenysége folytán több mint 19 000 helyszíni mérést végzett, amelynek éves megoszlását a 3. ábra tartalmazza. A mérések száma arányban van az elvégzett földmunka meny- nyiségével. A töltésépítéssel egyidőben a lánctalpas földnyesők a durva töltésprofilt is kialakították (4. ábra). Az önjáró földnyesők és a billenő tehergépkocsival szállított földet dózerek profilozták. A durva profil elkészítése után vontatott gréderek alakították ki a végleges töltésszelvényt. A műszaki ellenőr által méréssel ellenőrzött átvétel után kezdődött meg a töltés lábánál tárolt humuszanyagból a töltés visszahumuszolása, amelyet minden esetben lánctalpas földnyesők terítettek el az előírt 20 cm-es vastagságban. A feljárórampák a töltésépítéssel egyidőben készültek el. A töltés előtti, valamint a töltés és szivárgócsatorna közötti területek rendezését földnyesőkkel és földtolókkal végezték. 120 2.4—3. ábra. Az izotópos mérések számának alakulása 1969—1972. években Fig. 2.4—3. Number of nuclear measurements from 1969 to 1972 Puc. 2.4—3. Формирование числа изотопных измерений в 1969—1972 гг
