Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.4 Koháry Nándor–Nagy Illés: Főcsatornák és tározó töltések építése

2.4—4. ábra. Tározótöltés mentett oldali durva rézsűképzése S—100-as erőgéphez kapcsolt 6 m:í-es D 374 típusú földnyeső ládával

Fig. 2.4—4. Construction of the air-side slope of the reservoir embankment by means of 6 m3 D 374 scraper bowl attached to S—100 type crawler tractor

Puc. 2.4—4. Грубая обработка откоса дамбы водохранилища с сухой стороны коробчатым скрепером типа Д 374, емкостью 0 мл, подключенным к силовой установке

типа S—100

A leírt építési technológiával összesen mintegy 5 millió m3 földmeny- nyiséget építettek be a böge és tározó jobb és bal parti töltésébe.

3. Főcsatornák építése

A főcsatornák nyomvonala mind a Nagykunság, mind a Jászság oldalán sík, lefolyástalan területen halad végig. Nem kedvezőek a talajvízszintek sem. Ezek az adottságok és a várható időjárási körülmények együttes figyelembevételével kellett meghatározni a főcsatornák földmunkájának technológiáját és a kivitel ütemezését. Alapelv volt, hogy előbb a különböző műtárgyak (hidak, bújtatok stb.) készülnek el, s a földmunkák csak ezek után és ezekhez igazodóan készülnek.

Az I. kiépítési ütemben megépült főcsatornák fontosabb műszaki és kiviteli adatait а II. táblázat tartalmazza, míg a főcsatorna mintakeresztszelvényét, valamint a földmunkák technológiai keresztszelvényét az 5. és

6. ábrák mutatják.

E keresztszelvények mind az alacsony, mind a magas tereppel kapcsolatban eligazítást nyújtanak, s tájékoztatást adnak arról is, hogy a töltések vízzáró magja magasabb koronaszinttel (88,70 m A. f.) készül, mint a statikus vízszint (88,50 m A. f.), a teljes töltésmagasság pedig 1,00 m-rel magasabb a statikus vízszintnél.

121