Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.4 Koháry Nándor–Nagy Illés: Főcsatornák és tározó töltések építése

A Tisza bal (В) és jobb (J) parti tározó töltések építési vagy erősítési munkáinak kiviteli adatai

I. táblázat

Generál vállalkozó neve

Töltéshossz

(1)

Földmunka

(2)

Áteresz

(3)

Kavicskút

(4)

B.

J.

B.

J.

B.

J.

B.

J.

km

1000 m3

db

KÖTIVIZIG

8,3

8,0

1207

876

6

6

175

116

KEVIÉP

9,3

1031

7

208

TIVIZIG

ÉVIZIG

4,5

6,7

505

635

3

5

107

Összesen:

22,1

14,7

2743

1511

16

11

490

116

Jobb és bal part együtt

'36,8"“

4254

27

606

Table 1. Data on construction, or reinforcement work of left-hand (B) and right-hand (J) bank reservoir embankments along the Tisza River: (1) embankment length, (2) earthwork, (3) culverts, flood gates, (4) gravel-filled relief wells

Таблица I. Данные об объемах работ по строительству или укреплению лево- (В) и правобережных (J) дамб водохранилища на Тисе: 1 = длина дамб, 2 = земляные работы, 3 = пропуски, 4 — гравийный колодец для понижения уровня грунтовых вод

Egyes helyeken a meglevő hullámverés elleni védelmet szolgáló tégla- falazat is eltávolításra került. Az eltávolítás biztonsági okokból csak akkor történhetett, ha már a mentett oldali töltéserősítés befejeződött. A téglafal bontását részben Sz—100-as földtolóval, részben kotróra szerelt súlygolyóval végezték.

Az I. kiépítési ütemben megépült tározótöltések fontosabb műszaki és kivitelezési adatait az I. táblázat tartalmazza, míg a töltések mintakeresztszelvényei a 9. ábrán láthatók.

A fáktól és a tüsköktől megtisztított anyaggödröket és töltéserősítési munkák helyéről, a 20—60 cm vastagságú humuszréteget földnyesőkkel szedték le és a tervezett rézsűkörmön kívül deponálták úgy, hogy 20—30 m-enként átjárókat hagytak a töltéserősítési munkákhoz.

A földnyesők a humuszréteget kismértékben tömörítették, így a vissza- humuszoláshoz a földnyeső ládák könnyebben merítettek, mintha földtolók által kitermelt laza humuszból kellett volna a munkát végezni.

A meglevő töltések humusztalanítása lapos rézsűnél földnyesőkkel, míg a meredekebb rézsűknél a töltés tengelyre merőleges irányban Sz—100-as földtolókkal történt.

Az alapozást 10%-nál kisebb lejtésű humusztalanított területen 80 cm mélységű szántással végezték. A töltésoldalak lépcsőzése a töltésépítéssel párhuzamos volt úgy, hogy 2—3 terítés (40—60 cm) után Sz—100-as ferde tolólapú földtolóval a régi töltésbe metszettek.

118