Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 3. A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825–1850)

A VÍZI MUNKÁLATOK ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÜK FELISMERÉSE A REFORMKORBAN (1825—1850) 3. A technikatörténet-kutatás eredményei nyomán újabban történetírásunkban is tért hódít a felismerés, hogy a társadalmi-gaz­dasági fejlődés feltételeinek megteremtése terén milyen sokat köszönhet az ország a reformkorban megindult vízi munkálatok­nak. A vízépítés-vízgazdálkodás szerepe, je­lentősége az ország mai gazdasági életében alig szorul magyarázatra. Történelmi sze­repére pedig igen jellemző, hogy fejlődése mennyire egybefonódik a magyar történe­lem alakulásával, milyen szorosan simul annak emelkedő szakaszaihoz, hullámvöl­gyeihez. A felvilágosodás kora, a reform­kor, 1919 és az 1945 utáni időszak — a vízügyek történetének is egy-egy kiemel­kedő szakasza. A XVIII. századvég vízügyi- vízépítési eredményeinek indítéka részben a kor társadalmi-gazdasági fejlődésében, törekvéseiben, részben II. József felvilágo­sodott intézkedéseiben keresendő. A re­formkor pedig, a nemzeti öntudatraébredés kora, a társadalmi-gazdasági átalakulás szerveződésének korszaka, — egyben a víz­ügyek történetének kiemelkedő fejezete is: a feladatok felismerésének, a közvélemény felrázásának, nagyszabású vízi munkálatok megszervezésének és a XIX. század — több mint egy évszázad távlatából is elismerésre méltó — vízügyi programja megfogalmazá­sának ideje. A korábbi kezdeményezésekhez viszo­nyítva ebben az időben egyre szélesebb körű, nagyobb hatású vízügyi tevékeny­ségnek lehetünk tanúi. A munka szervezé­sét, irányítását pedig — egységes koncep­ció, fokozatosan kialakuló vízügyi program alapján egyre inkább a kor vezető gazda­ságpolitikusa, Széchenyi István veszi kéz­be. Széchenyi, aki felismerte a gazdasági alapok megváltoztatásának szükségességét a kívánt társadalmi-politikai átalakulás előkészítése érdekében, s megsejtette a ter­melés, a termelőerők társadalom- és törté­nelemformáló szerepét, volt képes arra, hogy meglássa a gazdasági feladatok sorá­ban a — mezőgazdaság, közlekedés és a lakosság életkörülményeinek megváltozta­tása, életszínvonalának emelése szempont­jából egyaránt döntő — vízügyi tevékeny­ség jelentőségét, feladatait is. Széchenyi programja természetesen nem máról holnapra született, s nem egyetlen embernek köszönhető, bármilyen zseniális volt is: felismerései, gondolatvilága nem­zedékek munkájának, egy egész korszak törekvéseinek összefoglalását jelentik. Ma már egyre világosabban áll előttünk az előző generációk előkészítő munkássága, s ezen belül a magyar gazdasági-műszaki iro­dalom úttörőinek szerepe Széchenyi prog­ramjának kialakításában. Ismeretes Vedres Istvánnal és Beszédes Józseffel való szelle­mi, sőt az utóbbival személyes kapcsolata is. Köztudomású, hogy állandó műszaki ta­nácsadója volt Vásárhelyi Pál, közvetlen mérnök-munkatársai — hogy csak a legis­mertebbeket említsem — Clark Adám, Sas- ku Pál és az olasz Pietro Paleocapa. Ahogy munkáiban lépten-nyomon kimutatható Vedres, Beszédes hatása, a további gondos kutatás egyéb későbbi műszaki írásaiban, elgondolásaiban is felfedezhetné Vásárhe­lyi és más mérnök-munkatársai gondola­tainak továbbfejlesztését, s a korabeli ha­zai és külföldi gazdasági-műszaki irodalom állandó figyelemmel kísérését. 3.1 A XIX. század — reformkorban ki­alakult — vízügyi programjának elő­készítői: Vedres István és Beszédes József Mindkettő társadalmunk energikus és feltörekvő eleméből, az alföldi mezőváro­sok paraszt-polgárságából származott. Tu­dásuk, látókörük és viszonylag szabadabb munkakörük is a hivatalnok-mérnök kor­társak átlagszínvonala fölé emelte őket. Nemcsak a nyugati polgári társadalom esz­85

Next

/
Thumbnails
Contents