Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 2. A vízi munkálatok és az ország gazdasági újjászervezése a XVIII. században (1711–1825)
rókusi Kray Pálét és Reviczky Jánosét — az első magyar megyetérképek (Szepes, Máramaros, Ugocsa) készítőiét. A század második negyedében működött a kor legkiválóbb magyar műszaki-matematikai zsenije, Mikoviny Sámuel: térképész, víz-, út- és hídépítő mérnök, valamint bá- nyagépész. Az első és korában egyetlen magyar mérnök, aki nagyobb vízépítési feladatokat oldott meg. Négy ismertebb tanítványa és munkatársa Frits András, Karpe Mihály, Kovács Fahriczius János és Kovács Sándor munkássága már a század derekára esik, de közülük csak kettőről — Karpe Mihályról és Kovács F. Jánosról tudjuk, hogy munkáik között kimondottan vízügyi célú térképek, tervek is találhatók. Az 1760-as évektől kezdve aztán rohamosan nő a hazai mérnökök száma, s munkásságukban a vízrajzi felvételezés mellett egyre jobban előtérbe kerül a tervezési és víz- rendezési munka is. Még az 1750-es években kezdte meg működését Böhm (Cseh) Ferenc, az Eszter- házy-uradalom mérnöke, aki a megyék és a kamara megbízásából is számos vízrendezési tervet készített. Első mérnökünk, akinek tevékenységében a vízszabályozási munkálatok voltak túlsúlyban :* ő tekinthető az első magyar vízimérnöknek. A következő évtizedben a hozzá hasonló — sőt nála is jelentősebb — vízimérnökök egész sora lép fel: Balla Antal Pest megye mérnöke, Huberth Zsigmond, Kiss József, Körömi Sámuel kamarai mérnökök, valamint Krieger Sámuel, Sopron megye mérnöke, aki rövidesen a Hajózási Igazgatóság munkatársa lesz, s kizárólagos munkaterülete a folyószabályozás és vízrendezés. Az 1770-es évekből valók első adataink Bedekovich Lőrinc a szabad (jász-kun) kerületek mérnöke, Kenedits József Vas, Laáb Gáspár Moson, felsőbüki Nagy József Somogy, Tumler Henrik Veszprém, valamint Vertics József Békés és Csongrád megyék mérnökének működéséről. Azoknak a mérnököknek a száma, akik az 1780-as években kezdték meg pályájukat, még tekintélyesebb. A legjelentősebbek közülük: Budinszky János Bereg, Gaszner Lőrinc Bihar, Hegedűs János Sopron megye neves mérnökei. Magyar István Győr, Mezed Cyrill Szatmár és Quits Antal Bács megye mérnöke, Sátor Dániel hajózási mérnök (majd társulati igazgató), Sexty András Szabolcs megye mérnöke, Spatzek János a Hajózási Igazgatóság, Vály György az Esz- terházy uradalom mérnöke, Várady Pál a Hajózási Igazgatóság 2. adjunktusa és Vedres István Szeged városi mérnöke . .. * Ennek elismeréséül kapott 1787-ben magyar nemességet. A század utolsó évtizedében munkába lépő számos mérnök közül Asbóth Mihály Öbuda, Hainits Frigyes Buda, Hermann Miksa Bihar és Tomasits János Zala megye mérnökének neve érdemel említést. Az Institutum Geometricum alapítása idején (1782) már közel kétszáz mérnök működött az országban (közülük közelebbről ismert 126); a század végéig élt és működött mintegy 400 mérnök közül eddig kereken 200 mérnök működésére vonatkozólag sikerült részletesebb adatokat gyűjtenünk. Egy részüknek nemcsak működési területét, munkahelyét, hanem alkalmazási körülményeit s végzettségét is sikerült felderíteni. (Ez az adatgyűjtés nem terjed ki az ún. „temesi magyar kamara" túlnyomórészt osztrák s katonai igazgatástól átvett 25 főnyi személyzetének adataira.) A XVIII. század folyamán élt és működött mérnöki karból 25% dolgozott a Dunán, 28 a Duna völgyében, 19 a Tiszán, 31 a Tisza völgyében és 5 a központi vízügyi igazgatásban.* Az alkalmazás szerinti megoszlást a következő adatok mutatják:* megyei mérnök 30%, városi mérnök 5%, kamarai mérnök 30%, központi igazgatás 5%, uradalmi mérnök 7%, eddig ismeretlen (bizonytalan) 23%. A végzettséget eddig csupán az egész mérnöki kar 29%-ánál sikerült tisztázni. E 29% megoszlása: az Institutum Geometricumban végzett 14% a Collegium Oeconomicumban 6% a hadmérnöki akadémián 7% hazai és külföldi egyetemeken 2% Összesen 29% A kimutatásban a legmeglepőbb az okleveles mérnökök számarányának kicsisége. Ha az Institutum Geometricumban a XVIII. század folyamán végzett 62 mérnök mind mérnöki munkakörben helyezkedik el, az is csak a 200 mérnök 31%-át, s az egész mérnöki kar mintegy 15%-át jelentette volna. Valójában egy részük más munkakörben, főleg (matematika) tanári munkakörben működött (pl. Tichy István, Tom- tsányi Ádám). Az okleveles mérnökök felének működésére vonatkozólag pedig semmi adatunk nincsen. Viszont nyilvánvaló, hogy az eddig ismeretlen végzettségű mérnökök (71%) tanulmányaikat kisebb részben a * Az adatgyűjtés eredményeinek bemutatására a legmegfelelőbbnek látszottak a %-os adatok, mert nyilvánvaló, hogy a további kutatás még újabb adatokat eredményez. A számarányok tekintetében lényeges eltolódás azonban alig várható. Az egynél több helyen dolgozók a százalékszámban több helyen is szerepelnek. * A megyei mérnökök egy része kamarai mérnök is volt s mindkét kategória gyakran vállalt uradalmi mérnöki munkákat is. 78
