Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 9. A Körös–Berettyó vízrendszer

réti főcsatorna 1887-ben épült, és Hortobágy torkolati szivattyútelepe, az ún. borzi I. 3,2 m:i/s-al 1900-ban, míg a borzi II. 5,0 m:!/s-al 1948-ban. A Hamvas vize átemelhető a Sárréti főcsatornába is.

Réhelyi belvízrendszer (55). A rendszer vizeit az 1903—4-ben épült Felsőréhelyi, Al- sóréhelyi és a Nagykérszigeti csatorna gyűjti össze és viszi a Hortobágyba. A Felsőré- helyi csatorna torkolatánál 1908-ban épült meg az 1,3 mVs teljesítményű, ún. csurgói szivattyútelep.

Szeghalmi belvízrendszer (56). Az 1898- ban épült Szeghalmi főcsatorna a Berettyóba torkollik Ugyanakkor épült a 3,4 m:!/s teljesítményű szivattyútelepe. Az Ú-Berety- tyó csatorna elnevezésű egykori Berettyó- mederben összegyűlő belvizeket többféleképpen lehet elvezetni. Egy 1941-ben épült

1,1 m:l/s kapacitású felmentő szivattyútelep segítségével a Kállóba juttathatók, vagy elterelhetek a Sárréti főcsatornába, végül át- vezethetők a Szeghalmi főcsatornába. Két

351

11.74. ábra. A Körös-Berettyó-völgy belvízrendezése