Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 9. A Körös–Berettyó vízrendszer

kisebb szivattyútelep is van a rendszerben, együttes teljesítményük 2,3 m:!/s.

Ér csatorna belvízrendszer (57). Magyar területre csak az Ér torkolati szakasza jut. Rendezése 1906-ban történt meg.

Berettyó—Sebes-Körös közei belvízrendszer (58). Főcsatornái: a Berettyóba torkolló Kis-Körös, melynek végleges kiépítése 1928-ban fejeződött be, az új Berettyóba torkolló Kutas csatorna (1894. évben) és ennek mellékága az Ölyvös. Az öblözetben

1927—1949 között négy kisebb szivattyútelep létesült, amelyek közül egy a Berettyóba és három a Kutasba emeli a vizet. Összteljesítményük 2,3 m3/s.

Az utóbb felsorolt 53—57. számú belvíz- rendszereket és az 58. számú rendszerben a kiskörei és ölyvösi öblözet csatornáit a Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulat, míg a Kutas csatornát a Sebes-körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat építette ki.

Hortobágy—Berettyó jobb parti belvíz- rendszer (61). A belvízrendszer fő befogadója a Hortobágy főcsatorna. A karcagi öblözet vizeit a Karcagi I., IT, III. és IV. sz. főcsatorna szállítja a sebes-éri zsiliphez, illetve az 1913-ban itt épült, 3,9 m3/s kapacitású szivattyútelephez. A Sándoroki csatornarendszer vizét az 1954-ben épült, 1,0 m3/s kapacitású szivattyútelep emeli a befogadóba. A kisújszállási öblözet vizeit az

1899-ben ásott Kakat-éri csatorna viszi a fogadóba; torkolatánál van az 1908-ban épült mirhói, 3,1 m3/s-os szivattyútelep. A Gástyási csatornarendszer vizeit a Gástyási csatorna gyűjti össze és viszi a Hortobágy- ba; torkolatánál épült 1943-ban a gástyási,

1,5 m3/s-os szivattyútelep. Végül a Villogó csatorna és szivattyútelep 1957-ben épült, és kapacitása 10 m3/s.

Túrkeve—Mezőtúri belvízrendszer (62). A kiserdei és ólomzugi öblözetek vizét a Hortobágy főcsatorna veszi fel. A két öblözet, valamint a 61. számú vízrendszer létesítményeit 1886—1895 közt a Közép-tiszai Armentesítő Társulat építette ki, a Villogó és a sándoroki szivattyútelep kivételével, amelyeket a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság létesített. A Mezőtúr—Halásztelki öblözet belvizeinek befogadója a Holt-Körös medrén át a Hármas-Körös. Á vizeket az 1948-ban épített, 2,0 m3/s kapacitású halásztelki és három kisebb szivattyútelep emeli át. A csatornahálózat gerincét már az 1886—1895 közötti időben kialakította a Mezőtúr—mesterszállási Társulat. Az öblözet nevezetessége, hogy fajlagos csatornasűrűsége hazánkban a legnagyobb, 2,18 km/km2.

Mesterszállás—Bartapusztai belvízrendszer (63). Két öblözetre tagozódik. A Harangzugi Holt-Körös, nagy tározóképességű

holtmeder, amelybe számos csatorna ömlik. Innen a víz, vagy a harangzugi zsilipen, vagy az 1940-ben bővített, 2,05 m3/s kapacitású szivattyútelep segítségével jut a Hármas-Körösbe. A Mesterszállási öblözet V. Főcsatornája a Mesterszállás környéki vizeket viszi a mesterszállási zsilipen, illetve az

1928-ban épült 0,35 m3/s kapcitású szivaty- tyútelepen át a Hármas-Körösbe.

Hármas-Körös jobb parti belvízrendszer (67). Két kiépített öblözete van. A Szelevé- nyi öblözet vizét a tóközei, 1895-ben épült, 0,3 m3/s kapacitású, míg a Sas—Csépa— Csongrádi öblözetét a tőkefoki, ugyancsak 1895. évi, 1,5 m3/s kapacitású szivattyútelep emeli a Körösbe. A két öblözetet a Tisza— Köröszugi Társulat építette ki.

Gyomai belvízrendszer (67). A Peresi öblözet belvizei a peresi Holt-Körösben gyűlnek össze és innen jutnak részben a Hármas-Körösbe, részben a Hortobágy—Berety- tyó-főcsatornába. Nagyvízkor az 1904. évi

1,5 m3/s kapacitású peresi szivattyútelep a Hármas-Körösbe, míg a szandazugi, 1,7 m3/s-os és a siratói 1,7 m3/s-os szivattyútelep a hasonló nevű holtmedrekben összegyűlt belvizeket a Hármas-Körösbe emeli. A belvízrendszer másik öblözete a folyásén, melynek vizét a Folyásén főcsatorna vezeti le és a torkolatánál levő 3,0+6,0 m3/s (1899 és 1960) kapacitású telep emeli a Sebes-Körösbe. Egy kertgazdasági terület célját szolgálja a hídszegi, 1955-ös, 0,35 m3/s kapacitású szivattyútelep. A két öblözet műveinek kiépítését az Ivánfenéki Társulat 1897-ben kezdte el, majd 1905—1915, és újabban 1950—1960 közt folyt a továbbfejlesztés munkája.

Holt-Sebes-Körösi belvízrendszer (68). A rendszer három öblözetre tagozódik. Közös fő befogadójuk a Holt Sebes-Körös, amelynek torkolatánál a fokközi szivattyútelep emeli a vizet a Sebes-Körösbe. A telep 2,0 m3/s szivattyús része 1897-ben, míg a 6,0 m3/s bővítés 1960-ban épült. A Holt-Sebes- Körös jobb parti öblözet vize számos csatornán, illetve szivattyúzással jut a Holt-Körösbe. Főbb csatornák és szivattyútelepek: a mágori (1943 — 0,5 m3/s), a vésztői (1926 — 1,6 m3/s) és a cigányfoki (1942 — 2,0 m3/s). A Dióéri öblözet vizeit a Dióéri főcsatorna viszi a Sebes-Körösbe; torkolatánál van a Dióéri I., 0,63 m3/s kapacitású telep. 1955-ben megépült a Dióéri II. szivaty- tyútelep, amely a főcsatorna felső szakaszának vizét a Holt-Sebes-Körösbe emeli és így mentesíti az I. telepet. A Körösladányi öblözet főgyűjtője a VII. főcsatorna, amelynek vizét a körösladányi, 1955-ben épített, 0,5 m3/s kapacitású szivattyútelep emeli a Sebes-Körösbe.

Kettős-Körös jobb parti belvízrendszer

352