Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 6. A Tisza és a Tisza-völgy vízszabályozásának általános jellemzői

kokon" kilépő víz merre veszi útját, milyen mocsarakban vész el. Az 55. ábrán közölt sematikus térképvázlat a Tisza és mellékfolyói által elöntött területeket (sraffozott foltok) és — részben Vásárhelyi leírása alapján — azokat a helyeket mutatja, ahol a Tisza és mellékfolyóinak vize kitört a mederből (fekete nyilakkal jelölve).

A vázlatrajzon elindulva a Tiszán Tisza- becstől lefelé haladva idézzük Vásárhelyinek az illető Tiszaszakaszra vonatkozó megállapításait. A Bodrogközt és Rétközt elválasztó Tiszáról így ír: „A Tisza Kis-Tárkány- nál Zemplén megyének Bodrogköz nevű részére dől és e szép vidékre több vészt mint áldást hoz . . . Agárdon alól pedig a Bodrogköz több lapályaiba esvén, a Tiszának minden nagyobb árja csaknem az egész vidéket ellepi . . . Mindjárt alább még nyomorultabb

helyzetben sínylődik Szabolcs megyének Nagy-Rét földe, holott mintegy 30 helység határait minden nagyobb árvíz merőben elönti. Ennyi vész s nyomor környezte vidéket átkeringvén a Tisza, Tokajnál a Bodrog folyóval egyesül." (4—5 p.)

Igen részletes Vásárhelyi leírása a Tisza- dob—Tiszafüred közötti Tisza-szakasz vízkitöréseiről. Ezt mondja: „Tokajon alól jelesen Tiszadobtul az Árkusérig sok víz húzódik a Hortobágyba, a Tisza balpartja több árkok és fokok által méginkább szét lévén szaggatva mint a felette lévő közön; a jobbpart is, melyre Szabolcs megyének Takta- közön fekvő része hajlik, egészen Luczig semmivel sincs jobb állapotban. Különösen Kesznyétenig, ahol az eleven Sajó a Tiszába ömlik. A Tisza a Sajó által ágyába rakott töltéssel elakasztatik, miből természetesen kö285

11.55. ábra. Hogyan öntötte el a Tisza az Alföldet