Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 5. A Dráva-völgy
mely több ágban folyt a Dráva felé. Valahol a mai Fekete-víz vonalán. Ezt bizonyítja, hogy egy 1257-ből való okirat a Samud (Sámod) község határában levő Okur magnum fluvium-ról tesz említést, mely IV. Béla idejében Okorágtól Nagy- csányon keresztül Sámod felé folyt a Dráva irányába. A mocsaras völgynek tehát volt némi lefolyása, s asztályos időben nagyrészt szárazra került, aminek bizonyítéka, hogy itt a láposodás, tőzegképződés nem kimutatható. Ide folyt a Somogy megyéből eredő Gyöngyös vízfolyás, valamint az Almás-patak (1256-ban „Alma fluvius" néven említik), melynek Szigetvár környékén erősen elmocsarasodott völgye volt. Az Ókor mellékvize volt az árvízkor sok vizet hozó Bükkösdi és Pécsi-víz is (53. ábra). Külön folyt a Drávába a Pécstől délre eső dombokon eredő Egerszegi vízfolyás is. Az Almás-patak mocsarai védték Szigetvár várát. A török hódoltság után legelőbb 1760 ban voltak sikertelen próbálkozások az itteni mocsarak lecsapolására. A Sárvíz és Kapós sikeres lecsapolása után 1839-ben megalakult a Feketevíz Lecsapoló Társulat,* mely 1841-ben Beszédes Józsefet bízta meg a lecsapolási tervek elkészítésével. Beszédes javaslatát 1843-ban nyújtotta be Baranya vármegye alispánjának. Eszerint „a Feketevizek fogassanak fel egy félrevivő csatornával és vitessenek az árvizek járta föld szélében haladva a Drávába Pal- konya helység alatt". Az Egerszegi-csator- nát kívánta úgy kiképzeni, hogy az Hegy- szentmártonnál az Eszéki út töltése alatt eresztessék a Drávába.230 Beszédes a lecsapolás mellett komplex * 8 780 ha érdekeltségi területtel. 277 11.52. ábra. A Mura vízrendszere
