Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 5. A Dráva-völgy
5.2 A Dráva mellékvizeinek szabályozása 5.2.Í A Mura és mellékvizeinek szabályozása A Mura szabályozása229 A Mura mellett már régen kezdtek munkálatokat végezni, amit bizonyít az, hogy az 1655. évi törvény a Mura-gátak építésének folytatását rendelte el. Azután a folyóról 1753-ban az osztrák szakaszra is kiterjedően, már Mária Terézia készíttetett mederfelvételt, főként a hajózás érdekében. Ezt követően néhány átmetszés is készült. Győri József mérnök tervei szerint 1796- ban egy 160 és egy 115 öl hosszú átvágás épült Felső- és Alsó-Szemenye községek védelmére. 1801-ben a „Kanizsai Commerciális út" védelmére készíttetett Zala vármegye 350 öl hosszú átmetszést. 1803-ban pedig a „Szemenyei rév"-en alul nyitottak 320 öles átmetszést. 1810-ben Zala vármegye Rátz-Kanizsa határában építtetett ki 700 öl hosszú átvágást, hogy a mezőváros egy részét az elmosástól megvédje. Az 1822-es árvíz után Muraszerdahelynél a folyó elhagyta régi medrét és a bal parton új medret vájt magának. Ennek következtében a szerdahelyi és dörnyei Mura- hidak szárazon maradtak. Itt újabb átmetszéssel már 1823-ban visszaterelték a Murát a hidak alá. Gróf Amadé Antal kir. biztos Kollátszeg határában 219 öl, a légrádi határban 620 öl, a kotori határban 275 öl hosszú és egy másik 1275 öles, végül egy harmadik 400 öles átmetszést ásatott ki oly módon, hogy 18* 275 11.51. ábra. A Felső-Dráva vízrendszere
