Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig
11.38. ábra. A Duna medrének változásai a Paks alatti szakaszon A régi kanyarulatok nyomai nemcsak az ártérben, hanem azon kívül is megtalálhatók, jeléül annak, hogy a Duna korábban magasabb szinten folyt, vagy a terep emelkedett. Jászkerekegyháza és Szabadszállás között sejthető az a hely, ahonnan a Tisza felé folyó Dunából dél felé kiágazott az a mellékág, amelyből a mai Duna lett: Nádas-rét, Kolon-tó, Ágasegyházai-rét és Nagy-rét mélyedései tekinthetők az egykor itt folyt Duna nyomainak. A Tolna—Szekszárd—Báta- szék—Kölked—Kiskőszeg vonalon található régi holt medrek mélyebbek, mint a Pest megye keleti oldalán levő régebbi holtmedrek, ami kéregmozgásokra utal. Még egy régi folyamág nyomai fedezhetők fel a bajai Deák Ferenc zsiliptől kiindulva Vaskút, Gara, Gádor és Zombor irányában is. A Duna ezen a szakaszon egy ágban kanyarodott, csak Baja alatt volt egy másik ága, a Baracskai Duna-ág. Ez egy időben a Riha-tó helyén folyt, de bekalandozta az egész Margitta-szigetet is. A szabályozásig ez az ág volt a nagyobb, később azonban magától elhalt, nem kellett elzárni. A Duna-szakasz szabályozásának fejlődése203, 172 Az erősen elfajult és éles kanyarulatokban mindig leghamarabb állt meg a jég (ma is ezt teszi a jugoszláv szakaszon) és legkorábban emiatt végeztek beavatkozási munkákat. 1773-ban Sigray királyi biztos Böhm Ferenc császári mérnökkel készíttetett tervet a Duna Baja—Bátaszék közötti szakaszának szabályozására és partjainak feltöltésére. 1774-ben a Helytartótanács rendelettel utasította Tolna megyét, hogy a legsürgősebb partbiztosítási munkákat hajtsa végre és a költségeket viselje. A tervezett munkákat közmunkával hajtották végre. 1811—25 között a Zichy Ferenc vezetésével működő „Víz Építő Királyi Biztosság" feladata volt többek között: „A Duna folyásának megigazítása Pest, Tolna, Baranya és Bács Vármegyékben." A folyó ugyanis itt „nagy görbülése által, mind a jégjárást tartóztattván, mind a szomszédságokat elöntvén, mind a hajókázást akadályoztatt- ván, igen káros következtetéseket okozott". A biztosság. Beszédes József „igazgató víz240
