Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig
kedést legfeljebb csónakokon lehetett fenntartani, az 1904. évi XIV. te. keretében a visszás helyzet megszüntetésére az országgyűlés 5 millió koronát bocsátott a kormány rendelkezésére. Ebből az összegből hajózhatóvá kívánta tenni a Soroksári Du- na-ágat. Felső és alsó végén zsilippel kívánta lezáratni, úgyhogy a vízszint ebben az ágban lehetőleg állandóvá váljon (1. V. térképpárt). 1908-ban életrehívták a Soroksári Duna- ág Rendezési Munkáinak Kirendeltségét 1910—12 években a torkolat alatt kb. 200 m-rel elkészült a felső torkolati zsilip, a Kvassay-zsilip 75,0 m hasznos hosszal és 10,0 m szélességgel. 1919 tavaszán megalakult a Kikötőépítő Igazgatóság, amely hamarosan elkezdte a tervezett csepeli kikötőkkel kapcsolatos munkákat: a Duna-ág kikotortatását a gubacsi gát felett 3,5 km- re és a petróleum-kikötő földmunkáját, vagyis a Soroksári Duna-ág rendezését ösz- szekapcsolták a kereskedelmi és ipari kikötő és az azt kiszolgáló közúti és vasúti hálózat kiépítésével. E munkákat azonban — részben a koronaromlás miatt — rövidesen beszüntették.191 1921-ben alakult meg a Kikötő Kormány- biztosság, amely újra megindította a munkákat. A Soroksári Duna-ág hajózhatóvá tételének fontos része volt a meder elégtelen mélységű részeinek kotrása. Több helyen sziklarobbantást is végeztek. 1924-ben, mi2,1 millió m3 kotrással. 4 kotrógép, 4 elevátor, 6 gőzös, 4 cölöpverő és 15 kisgép dolgozott a munkán. A budapesti Duna-szakasz szabályozási munkái 1875-ben fejeződtek be. Az összes költségek 8 186 000 Ft-ot tettek ki. A főváros páratlan szépségű Duna-partjainak kialakításához ezek a munkák adták a kiindulási alapot. A Gellért-hegy és az összekötő vasúti híd közötti kiszélesedésből a megépített kő párhuzammű kihasította a lágymányosi tavat, melyet fokozatosan feltöltöttek városi törmelékkel. Az állami hitel terhére végzett szabályozási munkálaton kívül a főváros is végeztetett ilyen munkákat: 1882-ben megépült a Filatori-gát, mely két részre osztotta Óbuda területét, az árvíz ellen védett belsőségekre és a külső területre. 1892-ben befejezték a fővárosi árvízi védművek mellvédfalának kiépítését a 10 m-es árvízszintre. A munkálatok egy évig tartottak. 3.Í.3 A Soroksári Duna-ág és a főváros körüli vízfolyások A Soroksári Duna-ág szabályozása190 A Soroksári Duna-ágban — elzárása előtt — 120 hajómalom volt. Miután a gubacsi elzárás felett mintegy 3,5 km-es és az elzárás alatt 18 km-es szakasz teljesen eliszaposodott, illetve elhínárosodott és a közle220 11.32. ábra A Budapest körüli vízfolyások
