Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig
11.31. ó.bra. Az óbudai hajógyár — az első magyar ipartelep — a XIX. század derekán. Háttérben a dunai hajómalmok nyolcnak mindenben megfelelő új tervek kidolgozását. 189 Az elkészült tervek szerint a szabályozást az újpesti kikötőtől, illetve az óbudai hajógyártól (31. ábra) kellett kezdeni és a Cse- pel-szigetig folytatni. A tervezett munkálatok háromféle célt szolgáltak: 1. a jégtorlaszok keletkezésének megakadályozását a Soroksári Duna-ág töltéssel való lezárása és a Duna-ágat tápláló zsilip építése, a Gellért-hegy alatti mederkiszélesedés megszüntetése, a meder nagyméretű párhuzamművel való leszűkítése és végül a Kopaszi-zátony elkotrása és a kotrott anyagnak a párhuzammű mögé való töltése által, 2. árvédelmi művek építését az 1838-i árvíz magasságáig, amit az utcák feltöltésével (ami mindjárt az árvíz után megkezdődött) és a partok olyan kiképzésével oldották meg, amely a kívánt magasságig védelmet nyújt. Ezek voltak a jeges árvízveszedelem elhárítására okvetlenül szükséges munkálatok. Ezenkívül 3. a nagyvárossá fejlődő Budapesthez méltó rakodók és partfalak kiképzését, melynél főként esztétikai szempontok érvényesültek a partoknak nemes vonalú faragott kőből való kiképzése által. A Margitsziget felső csúcsára vízosztó művet terveztek, hogy a Duna vizét a két ág között megfelelő arányban ossza meg. alsó végét az építendő új hídhoz való csatlakozásra alkalmasnak tervezték, partjait pedig megfelelő vonalazással kőhányással kívánták ellátni. A budai Kis-szigetet kőhá- nyással hozzáragasztották a Margitsziget alsó végéhez és az elkotrott részből a híd- csatlakozást kellett feltölteni. A rakpartok elé védelmül az alámosás ellen kőpárhu- zamműveket, mögéjük részben kő partfalakat, részben kőlépcsőket terveztek. A tervezett munkálatok költségirányzata 7,7 millió forintra rúgott. A terveket széles körben megvitatták és számos külföldi szakértő véleményét is kikérték. A tárgyalások folyamán több kisebb-nagyobb módosítást eszközöltek a terveken, végre 1870-ben a képviselőház elé terjesztették a törvényjavaslatot. 1871 januárjában nemzetközi versenytárgyalást írtak ki a munkálatok vállalati végrehajtására, s még ugyanazon év augusztusában szerződést kötöttek az „All- gemeine Oesterreichische Baugesellschaft' bécsi céggel, mely a munkálatokat a Soroksári Duna-ág elzárásával, a 20 m nyílású tápzsilip építésével és a budafoki ág kotrásával rögtön megkezdte. (A budapesti szakasz szabályozásához ugyanis szervesen hozzátartozott a főváros alatti Duna-sza- kasz szabályozása is.) A Soroksári Duna-ág elzárásával egyidejűleg gondoskodni kellett a megmaradó egyetlen budafoki ágban a kellő bőségű mederszelvény előállításáról 219
