Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 2. A Duna a nyugati országhatártól Budapestig
majdnem teljesen kiszáradt. 1853-ban pedig már igen magas volt a vízállás. Magasságát a nezsideri vasútállomás közelében megörökítették, és ez 117,60 m A. f. magasságot mutat. Ez a vízmagasság valóban rendkívüli lehetett, amit a Rábaszabályozó Társulat 1875-ben hozott határozata is igazolt, amely szerint az ártér határát az 1853. évi legnagyobb árvíz kiterjedése alapján állapították meg. 1855-ben a víz leapadt, ekkor újból nagyon aszályos évek következtek, 1862-ben csak 20—100 cm, 1864-ben pedig 15—25 cm volt a víz mélysége a tóban. 1865-ben már csak néhány pocsolya maradt benne és 1868-ig teljesen kiszáradt. 1869-ben ismét gyűlni kezdett a víz és 1876-ban a tó már újra elérte a régi méreteit. 1891—92-ben viszonylag kis víz volt, ez 1899-ig tartott, de ezt a leapadást már mesterséges beavatkozás idézte elő: a Hanság-csatorna kiépítésének előrehaladása. A fenti — csak jelentősebb vízállásokra szorítkozó, hiányos — történelmi felsorolásból kitűnik, hogy a Fertő-tónak elég sokszor volt nagyon kicsi vízállása, sőt 1541— 44-ben, 1694-ben, 1740-ben, 1840-ben és 1865-ben ki is száradt. Hasonlóan nagyon magas tóvízállásokról is tudósítanak a régi feljegyzések. A Hanságl7S~179 A Hanság (16. ábra), valamikor az ország legnagyobb összefüggő mocsara volt (az Ecsedi-láp nagyságban csak megközelítette, de el nem érte). A Fertő tóval együtt a Kisalföld lesüllyedt medencéje, melynek Győr irányába, vagyis a Rába, Duna összefolyása felé alig néhány méteres lejtése van. A Fertő és a Hanság annyiban összefüggtek, hogy az egyik áradása, vagy apadása magával hozta a másikét is. A Hanság tőzeges medencéje Lébény községtől a Fertő tóig terjed, 55 km hosszú és 10—17,7 km átlagos szélességű. A legnagyobb szélesség Pusztasomorja—Osli közt mérhető. A bősár- kányi 4 km-es lápszűkület két medencére osztja: a Ny-i rész a Nagy-Hanság vagy Kapuvári Hány, a keleti rész pedig a Lébé- nyi Hány (17. ábra). A Hanság területe 56 400 ha. Osztrák területre mintegy 6—7000 ha hansági terület esik. A megsüllyedt medencét a diluvium- ban meszes, kavicsos rétegek borították, erre hordtak a Duna és a Rába mellékágai vékony iszaprétegeket, melyek legtöbb helyen vízzáróvá tömörültek. A medencében sekély víz állt és rajta erős vízi növényzet fejlődött ki. Évezredek során, a pleisztocén óta, a nád, káka, sás és egyéb vízi növényzet elpusztult szövevényes maradványai mind vastagabb lápos réteget alkottak, amit az áradások által hozott iszap szaporított, tömörített és részben iszapos lápi (hanyos) föld, részben pedig tőzeg keletkezett (1. 17. ábra). A láp szintje egyre emelkedett (a Hanság szintje a szabályozás előtt 1,5—2,0 m-rel volt magasabb, mint a Fertő-tó feneke), a tőzeg egyre vastagodott. A medence altalajának felszíne nem volt 185 11.17. ábra. A Hanság tőzeges területei
