Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 2. A Duna a nyugati országhatártól Budapestig
bodaknál vált szükségessé az igen áteresztő altalaj szivárgásai miatt szivattyútelep építése. Itt 1905—07 között épült egy 0,3 m:Vs teljesítményű gőzüzemű telep (az ábrán f rendszer). 1911—13 között — újabb belvízkárok hatására — tovább fejlesztették a belvízrendszert. Ekkor épült a szavai szivattyútelep, hatalmas gőzgéppel, mely mint legalsó, az egész 111 km2 területű szigetközi alsó belvízrendszer vizeit volt hivatva elvezetni. Mint említettük, a terep esése Patkányos táján csökken és így a belvizek az alsó harmadban gyűlnek össze. Ezért a legalsó részen valamikor csupán legelő- és rétművelés volt. Az eséstörés helyén a szavai főcsatornát megcsapolták és vizének egy részét a Szigetközön keresztben Zámolyhoz vezették az alacsonyabb vízszintű Mosoni- Dunába. Itt 1913-ban 2 db 1,0 m'Vs teljesítményű 2 X 120 LE-s gőzgépmeghajtású szivattyútelepet építettek és bővítették a kis- bodaki szivattyútelepet is. A Szigetköz számára nevezetes év volt 1926. A Dunán az egyik árhullám a másik után vonult le és kb. 3 hónapon keresztül magas vízállás miatt a zsilipeket zárva kellett tartani. Az óriási mennyiségű szivárgó vizet, melyhez csapadékvíz is bőven jött, az akkor még csak 4,6 m3/s összteljesítményű 4 szivattyútelep nem tudta eltávolítani, így a Szigetköz alsó felét május—július között hónapokig víz borította. Ennek hatására indult meg a belvízrendszer nagyarányú fejlesztése; a csatornák, valamint szivattyútelepek építése és bővítése. Az első szivattyútelep még 1926-ban épült a legnagyobb átszivárgás táján. Ásvány alatt, 2 X 72 LE-s Diesel motorral, és 1,3 m'Vs teljesítménnyel. Hat km-rel lejjebb, Patkányosnál, 1928-ban helyeztek üzembe még nagyobb telepet, melyben 2 db 102 LE-s Diesel motorral meghajtott 2,2 m:!/s teljesítményű szivattyút építettek be. E két nagy telep a vizet mindjárt a legnagyobb átszivárgás helyén emeli visza a Dunába, s így az nem kerül a mélyebb fekvésű területekre. A szavai főcsatornát még lejjebb, negyedik helyen is megcsapolták és a csatornát déli irányban Győr Révfalu nevű kerületéhez vezették, ahol a Mosoni-Duna mellé 1930-ban épült a révfalui 2,0 m:!/s teljesítményű szivattyútelep; két meghajtó gépének egyike elektromos, másika Diesel üzemű. 1928-ban épült Révfalu városrész víztelenítésére a 0,3 m3/s teljesítményű pataházi szivattyútelep, melyet Győr városa létesített elektromos meghajtással, az előbbiektől függetlenül. Az alsó-szigetközi belvízrendszer csator12 177 11.15. ábra. Szigetközi belvízrendszer
