Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 2. A Duna a nyugati országhatártól Budapestig
11.11. ábra. Párhuzammű szakadás a Felső-Dunán m3 és csehszlovák részről 161 039 m3, összesen 358 854 m3 kőmennyiség. Az 1954. évi júliusi árvíz bebizonyította, hogy a meder minden részén lerakódó hordalék okozta mederemelkedés az árvíz katasztrofális mérvű megemelkedését is előidézheti.107 Az árvédelmi töltések helyreállításán és magasításán kívül a Magyar- Csehszlovák Közös Műszaki Bizottság a Fel- ső-Duna szabályozása terén erélyesebb beavatkozásra szánta el magát, a mederemelkedések ellensúlyozására nagyarányú mederkotrást végeztek, melynek ütemét any- nyira fokozták, hogy a kiemelt kavics meny- nyisége elérje a lerakódó mennyiséget. 1956 —60 között a Baka—Szap közötti szakaszon közös erővel 1 240 000 m3 kotrást végeztünk, és miután egységes főmeder kiképzésére törekedtek, a kikotort kavicsanyagot a párhuzamművek mögé rakták, illetőleg a mellékágakat elzárni igyekeztek. Ezen a módon remélhető, hogy a Felső- Duna medrének továbbromlását a tervezett erőmű megépítéséig meg lehet állítani és közösen építendő tározó és erőmű az értékes villamos energia termelése mellett a Felső-Duna szabályozásának és a mederemelkedés elleni nagy küzdelemnek örökös problémáit meg tudja oldani. 2.1.2 A Mosoni-Duna szabályozása172 A Mosoni-Duna, vagy Győri Kis-Duna a Felső-Duna kavicshordalék kúpját szegélyező jellegzetes fattyúág, mely Rajkától Mosonmagyaróvár és Győr mellett rendkívül erősen kanyargó mederben egészen Vénekig folyik és Gönyű fölött visszaömlik a Dunába. Közben jobb oldalról beléje ömlik Mosonmagyaróvárnál a Lajta, Győrnél a Rába és a Rábca. Nagyfokú kanyargására jellemző, hogy az országhatár és a torkolat közötti légvonalban mért 56,2 km távolságot 121,5 km hosszan teszi meg (1. I. és III. térképpárt).158 A szabályozás előtt árvízkor a Mosoni- Duna tekintélyes vízmennyiséget vezetett, amit nagyméretű medre is bizonyít. A nagy árvizek több helyen átömlöttek partjain és balra a Szigetközt öntötték el, jobbra pedig átfolytak egész a Hanságig. A Mosoni-Duna szabályozási munkái 1886-ban kezdődtek, egyidőben a Felső-Duna szabályozásával, amikor a felső kitorkol- lást rendezték. De ugyanakkor indultak meg a Rába és a Rábca szabályozási munkái is, melyek során a Mosoni-Duna kiöntései ellen is töltéseket építettek. Az előző (2.1.1) fejezetben részletesen ismertetett felső-dunai szabályozási munkák között a Mosoni- és a Csallóközi-Duna-ágak kitorkollásának rendezését nem irányozták elő. A munkák során azonban olyan nagy megtakarítások mutatkoztak, hogy alkalom kínálkozott a kiágazások rendezésére is. Olyan torkolati művet terveztek, mely a kisebb vizeket akadálytalanul bebocsátja a Mosoni Dunába, a nagy vizek azonban csak fojtva, károkozás nélkül juthatnak bele. Ezért kőből egyszerű szorítóművet építettek. Az Oroszvár alatti kiágazástól a mai rajkai zsilipig 4 km hosszú, párhuzamművekkel határolt szabályos medret építettek, alatta pedig 3 átmetszés alkotta a tulajdonképpeni szorítóművet. Ez a csatorna 28 m fenékszélességgel és 1:1,5 hajlású rézsűkkel készült, oldalait és fenekét kőborítással 173
