Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 1. A magyarországi Duna-szakasz és Duna-völgy vízszabályozásának általános kérdései
II.7. ábra. Árvíz Győrnél (1954.) 7. 1945. telén a lerobbantott bajai hídroncsban elakadt a jég, és Dombori alatt veszedelmes torlaszt alkotott. A felduzzasztott víz 108 cm-rel haladta meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást, mellyel a töltések koronája fölé emelkedett, és a töltés mindkét oldalon átszakadt. A bal parton Fájsz alatt két helyen, ahol Fájsz, Dusnok, Miske, Sükösd, Érsekcsanád és Baja határában ismét elöntött mintegy 15 500 ha-t; és a jobb oldalon, Dombori alatt két he- helyen, ahol Bogyiszló, Fadd, Tolna határában kb. 8600 ha-t öntött el. A második világháború utáni években — az új árvízszintnek megfelelően folyamatosan és fokozatosan több mint egy méterrel magasították meg a töltéseket, melyek méreteikben már a Szeged körüli Tisza-tölté- sekhez kezdtek hasonlítani. Közben a Felső-Dunán a meder feltöltő- dése egyre aggasztóbb méreteket öltött. A sok mellékágban a víz, melyet csak a közepes vizek magasságáig tartottak össze a párhuzamművek, szétterült. A főmederben évenként 100—150 000 m:i-re becsülhető kavicsmennyiség rakódott le. Ez nemcsak a mederben emelte meg egyre nagyobb mértékben a vízszinteket, hanem a hullámterek is — kimutathatóan — lm körüli értékkel magasodtak.166 A vízügyi tevékenység a Dunán először a megrongált művek helyreállítására, a lerobbantott hidak és elsüllyedt hajók eltávolítására szorítkozhatott. 12 hídroncsot és több, mint 300 hajóroncsot emeltek ki. A rendszeres építési munkák emiatt csak 1948-ban kezdődhettek meg. 8. 1954. júliusában — mint derült égből a villámcsapás — az Alpokban bekövetkezett rendkívüli esők hatására a Dunán pusztító árvíz zúdult le. Az árvíz magassága a Szigetközben meghaladta az eddigi legmagasabb 1899. évi árvizét is és hosszú szakaszon egészen a töltéskoronáig emelkedett. A töltés alatt a laza, áteresztő talajban ún. talajtörés keletkezett, és a szigetközi töltést 4 helyen átszakította az ár. A nyáron betört víz végigöntötte a Szigetköz nagy részét, és a terület mélyebb részein összegyülekezve (7. ábra) kb. 3 m magas vízzel borította Győrnek Révfalu városrészét. A kár óriási volt. Az elöntött terület 20 000 ha-t tett ki. összedőlt 1354, és megrongálódott 2165 ház.167 Az árvíz után nagy gyorsasággal kijavították a veszélyeztetett töltésszakaszokat és a szükséges magasításokat is elvégezték. A Felső-Duna mederemelkedésének meg- gátlására nagyarányú kotrások és egyéb szabályozási munkák indultak és folynak még most is. Még alig fejeződött be a felső-dunai árvíz okozta károk helyreállítása, mikor nem is két év leforgása alatt újabb árvízkatasztrófa sújtotta a Duna völgyét: az 1956. évi jeges árvíz, amely eseményeiben és méreteiben is erősen megközelítette az 1838. évi árvizet.168 Ezúttal is nyugatról jövő olvadási árhullám indította el a hosszú, kemény télen ki165
