Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

Bevezetés

2. ábra. A Kárpát-medence vizei a föltörténeti negyedkor elején a legidősebb- és az o-pleiszto- cén korszakban a mai Magyarország határainak feltüntetésével (J. Fink után)

már más területekre is kiterjedt. A visegrádi áttörésen átfolyó „Ös-Dunát" a Budapest—Cegléd—Tiszaföldoá r vonaltól dél—délnyugatra kialakuló süllyedők vonzotta magához, ahonnan aztán egyenesen folyt a tiszai mélyedésbe (2. és 3. ábra). Az „ös- Duna" ekkor már igen sok üledéket — kavicsot is — hozott magával az Alföldre,

mert a Kisalföldön megszűnt a süllyedés és a vízfolyás a feltöltött medencén átmenő völgyben haladt. A legidősebb negyedkori kavicsos dunai üledék Pestlőrincen a felszínen, Monor és Cegléd vonalában a felszín alatt található.

Ebben a korszakban a Kárpát-medencq keleti vízfolyásai is a tiszai süllyedék felé

ID ŐSI AK

HARMAOIDOSZAK (TERCIER)

KOR

PHOCEN

NEGYEDKOR (KVARTER)

Alsó pliocén

Felső

pliocén

(lei/antei)

Pleisztocén (diluvium)

Holocén

(allvium)

Korszak

(pannon)

Legidősebb /

közép- fiatal(alsó)

(felső)

Millió eV

CD

io

CD_

CD

CD

CD

ÁBRASZÁM

1

2

• 1 / AHo vi z

■■

vízfolyás

3. ábra. Az 1. és 2. ábra magyarázata és föld történeti korának szemléltetése a földtani időszak-, kor- és korszak-beosztások vázlatával

11