Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

Bevezetés

2. ábra. A Kárpát-medence vizei a föltörténeti negyedkor elején a legidősebb- és az o-pleiszto- cén korszakban a mai Magyarország határainak feltüntetésével (J. Fink után) már más területekre is kiterjedt. A viseg­rádi áttörésen átfolyó „Ös-Dunát" a Buda­pest—Cegléd—Tiszaföldoá r vonaltól dél—dél­nyugatra kialakuló süllyedők vonzotta ma­gához, ahonnan aztán egyenesen folyt a ti­szai mélyedésbe (2. és 3. ábra). Az „ös- Duna" ekkor már igen sok üledéket — ka­vicsot is — hozott magával az Alföldre, mert a Kisalföldön megszűnt a süllyedés és a vízfolyás a feltöltött medencén átmenő völgyben haladt. A legidősebb negyedkori kavicsos dunai üledék Pestlőrincen a felszí­nen, Monor és Cegléd vonalában a felszín alatt található. Ebben a korszakban a Kárpát-medencq keleti vízfolyásai is a tiszai süllyedék felé ID ŐSI AK HARMAOIDOSZAK (TERCIER) KOR PHOCEN NEGYEDKOR (KVARTER) Alsó pliocén Felső pliocén (lei/antei) Pleisztocén (diluvium) Holocén (allvium) Korszak (pannon) Legidősebb ­/ közép- fiatal­(alsó) (felső) Millió eV CD io CD_ CD CD CD ÁBRASZÁM 1 2 • 1 / AHo vi z ■■ vízfolyás 3. ábra. Az 1. és 2. ábra magyarázata és föld történeti korának szemléltetése a földtani idő­szak-, kor- és korszak-beosztások vázlatával 11

Next

/
Thumbnails
Contents