Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan
dejodinációjának - pontosabban az annak során keletkező termék(ek)nek - is fontos hatása van. Ha ugyanis azonos mértékű tiroxinelválasztás mellett aktív T3 keletkezik, akkor kifejezett élettani hatással számolhatunk, ha viszont rT3, akkor nem. A halakban a pajzsmirigyhez kötik a parathormon tennelését is, mivel nem rendelkeznek mellékpajzsmiriggyel. Ennek funkciója a már korábban említett kalciumegyensúly fenntartása oly módon, hogy mobilizáció útján növeli a vérplazma kalciumszintjét. 1.2.11.4. Endokrin pancreas A hasnyálmirigy (pancreas) kettős funkcióval rendelkezik, úgymint exokrin- (az emésztésben szerepet játszó enzim) és endokrin- (hormon) termeléssel. Ebben az al- fejezetben az endokrin funkciókkal foglalkozunk. A pancreas Langerhans-féle sziget vagy csillagsejtei rendelkeznek endokrin funkcióval. Az A-típusú vagy a-sejtek funkciója a glukagon, valamint a glukagonszerű peptid (GLP) elválasztása. Ezek szerepe a magasabb rendű gerincesekkel szemben többrétű. Katabolikus hatást fejtenek ki a fehérjékre, fokozzák a glükoneogenezis folyamatát a lipidekre, fokozzák a triacil- glicerollipáz aktivitást és ezzel a szabad zsírsav felszabadulását, valamint fokozzák a glikogén lebomlását szénhidrátokra. A glukagon, illetve a GLP fő célszerve halakban a máj. A B-típusú vagy ß-sejtek funkciója az inzulinszekréció. Az inzulin szervezet szénhidrát-anyagcseréjében számos funkciót tölt be, így csökkenti a vérplazma glükózszintjét oly módon, hogy fokozza a glükóz aktív transzportját az extracelluláris térből az intracelluláris térbe a glükóz transzmembrán transzportjában lényeges hex- okináz enzim génexpressziójának aktiválásán keresztül, emellett fokozza a máj glikogéntermelését. Az inzulinnak emellett szerepe van a lipidraktárak feltöltésében és a lipiddegradáció csökkentésében is. Az inzulin elválasztását a vérplazma aktuális glükóz és szabad aminosav szintje, valamint a gasztrointestinalis hormonok közül a szekretin serkenti. A szénhidrát-anyagforgalomtól eltérő hatással rendelkezik a D-tí- pusú vagy ö-sejtek által termelt hormon, a szomatosztatin, amelynek többféle hatását írták le csontoshalakban. Elsősorban gátolja a növekedési hormon (STH) elválasztását a hipofízisből, gátolja az inzulin, a glukagon és a GLP elválasztását, növeli a szabad zsírsav és glükóz szintet a keringésben és csökkenti a máj glikogéntartalmát. A pankreas még egy további, halakban kevéssé vizsgált hormont termel, a pancreatic polypeptide (PP) névvel illetett vegyületet, amelynek néhány halfajban elvégzett kísérlet alapján vémyomásnövelő hatása van. 1.2.11.5. Stannius-testek A Stannius-testek által termelt hormon a glükoprotein stanniokalcin v. hypokalcin. A stanniokalcin elválasztását a keringésben lévő ionizált Ca2+ mennyisége szabályozza. Stannius-test eltávolítása a vér kalciumtartalmának emelkedését, hiperkalcaemiát eredményez. Ez a hatás azonban nem a vese kalciumreszoprciójában, illetve nem a csont kalciumfelszabadításában jelentkezik, mivel a hatás a kopoltyú Ca2+ influx mechanizmusán keresztül valósul meg. Leírták emellett a Stannius-testek irtásának hatására bekövetkező ödémaképződést (vízkilépés az extracelluláris térbe) is, valamint a vér Na+ és P04 tartalmának csökkenését, a vérplazma K+ szintjének növekedésével 95
