Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan

párhuzamosan. Az izmokban is jelentős változások következnek be, a Ca2+ és H20 tartalma emelkedik, a Na+-é pedig csökken. Az állatok egy héten belül elpusztulnak.

1.2.11.6. Szuprarenalis szerv

A szuprarenalis szerv anatómiailag két részből áll. A mellékvese cortex állományával analóg interrenális szervből és a mellékvese medulla állományával analóg szupra- renális szervből.

Az interrenális szerv vagy szuprarenalis cortex hormonjai a kortikoszteroidok, amelyek számos létfontosságú folyamat szabályozásáért felelősek. Az interrenális szerv működését a hipofízis eredetű adrenokortikotróp hormon (ACTH) szabályozza, az ACTH-felszabadulás pedig a szuprarenális medulla hormonjai által indukált. A külső hatásokra bekövetkező szuprarenális válasz az egyedfejlődés során változik. Ivarérett állatokban a válaszreakció általában kisebb, amelynek oka a hipothalamus - hipofízis - interrenális rendszer eltérő érzékenysége. Az eltérő érzékenység hátterében az ivarérést követően megváltozott CRF-ACTH kapcsolat állhat. A kortikoszteroidok hatásai közül első helyen említendők az ozmoregulációs hatások, amelyekért halfajtól függően a kortizol, illetve a kortikoszteron hormonok felelősek. Hatásukra a vérplazma Na+-tartalma csökken, az izomszövet Na+- és víztartalma ugyanakkor nő. A kortizol, illetve a kortikoszteron szabályozzák az elektrolittranszportot a kopoltyúlemezeken, emellett csökkentik a vizelettermelést, de növelik annak elektrolittartalmát. A harmadik, ebbe a csoportba tartozó hormon, a kortizon, az előbbiekkel ellentétben növeli a diurézist, illetve a Na+-beáramlást. A kortikoszteroidok a fentiek mellett hatás gyakorolnak a fehérje- és szénhidrát-metabolizmusra is. Stresszállapotokban, illetve éhezés során a kortikoidok szintje a vérplazmában jelentősen megnő. Ennek hatására a vér glükóz-, illetve szabadzsírsav-tartalma emelkedik. Előbbi a glikogén, utóbbi a zsírok lebontásából származik. Emellett fokozza a glüko- neogenezis folyamatát is, amelynek során glükogenetikus aminosavak átalakulását indukálja glükózzá, illetve glikogénné.

A szuprarenális szerv vagy szuprarenális medulla (kromaffin sejtek) hormonjai az adrenalin és noradrenalin, amelyek felszabadulását közvetlen idegi impulzusok vagy például az acetilkolin indukálják. Ez a folyamat az ún. Canon-féle vészreakció vagy katecholaminaemia. Az adrenalin ß-adrenerg receptor stimuláló vegyület, amelynek hatására centrálisán vasodilatáció, perifériásán vasoconstrictio következik be. Ennek eredményeképpen a perifériás erekben a vérnyomás jelentősen emelkedik. Kivételt képez ez alól a kopoltyúlemezek érhálózata, amelyben adrenalin hatására megnő a véráramlás sebessége, illetve az átáramló vér mennyisége is. A vörösvérsejtek, pontosabban a hemoglobin oxigénaffinitása is megnő adrenalin hatására, amelynek oka a sejtek belső pH-viszonyainak változása. Emellett erős zsírbontó (lipolitikus) és glikogénbontó (glikolitikus) hatással is bír, amelynek hatására megnő a vérplazma szabadzsírsav- és glükózszintje. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy halaknál a sebészetileg eltávolított szuprarenális rendszer funkcióját valamely nem pontosan ismert más endokrin szerv átveszi, a hatás ugyanis nem letális. A noradrenalin a-adrenerg receptor stimuláló, amelynek hatására vasoconstrictios hatás észlelhető a perifériás erekben (a kopoltyúlemezek kivételével), amelynek eredményeképpen a vérnyomás ezen erekben megnő.

96