Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan
tikotróp releasing faktor (CRF) vagy corticotropin hatására az adrenokortikotróp hormon (ACTH) release-indukciója következik be. Emellett azt is megfigyelték, hogy a CRF hatására fokozódik a növekedési hormon (STH) szintje is a szisztémás keringésben, de a növekedési intenzitás ugyanakkor csökken. A középső lebeny hormonjai közül az MSH, valamint a neurohipofízis hormonjainak, az argininvaso- tocinnak, illetve az isotocinnak az elválasztását is növeli az ACTH, de ezek pontos élettani magyarázata, illetve ezen hormonok szerepe a stresszreakcióban ma még nem ismert. Az adenohipofízisből a prolaktin leadását a prolaktin releasing hormon (PRLRH) indukálja. A fentiek mellett a hypothalamusban termelődik, de a hipofizos hátulsó lebenyéből szabadul fel az argininvasotocin (AVT), illetve az isotocin, továbbá az oxitocin is. A hypothalamus releasing hormonjainak leadása két úton is szabályozott. Egyrészt bizonyított tény az, hogy az axonális neuroszekréció preszinaptikus gátlás alatt áll, amelyben főképp dopaminerg, illetve szerotoninerg neuronok vesznek részt. Másrészt a folyamatot negatív visszacsatolás (feedback) útján a hipofízis, illetve a hipofízis által szabályozott belső elválasztású mirigyek hormonjai is szabályozzák (gátolják). 1.2.11.2. Hipofízis vagy agyalapi mirigy A hipofízis anatómiailag három fő részből áll, amelyek a hormontermelés szempontjából is eltéréseket mutatnak. A hormontermelés fő helye a hipofízis elülső lebenye - adenohipoflzis amelynek főképp pars distalis területén történik a hormontermelés, illetve a hormonmolekulák tárolása. A tárolásra jó bizonyíték az a tény, hogy halakból kivett és tárolt hipofízis segítségével egy másik egyeden ovulációt lehet előidézni. Az adenohipoflzis öt eltérő hormontermelő sejttípussal rendelkezik, amelyek az egyedfejlődés során folyamatosan alakulnak ki, illetve aktiválódnak. Kémiai szempontból glükoprotein (szénhidrát tartalmú fehérje) hormonok a gonadotróp hormon(ok), amelyek az ivarérést és a szaporodási folyamatokat szabályozzák, így szerepük kiemelkedően fontos a faj fenntartásában. A két, csontoshalakból izolált gonadotróp hormon (GTH-1 és GTH-II) hatása némiképp eltérő, de az elkülönítés elsősorban a hatás erőssége és nem annak megléte vagy hiánya alapján lehetséges. A molekula két láncból áll, az a-lánc azonos, különbség a ß-länc aminosav-szekvenciájában van. A más fajokkal meglévő homológiák alapján elmondható, hogy a GTH-I ß-FSH-szerü, míg a GTH-II ß-LH-szerü. Hasonlóképpen glükoprotein a pajzsmirigy működését szabályzó TSH. Polipeptid típusú hormon az ACTH, amely a szuprarenális szerven belüli szuprarenális cortex vagy interrenális szerv kortikoid hormonjának termelését szabályozza. A fehérjehormonok közül az adenohipofizisben termelődik a növekedés szabályozásáért, a csontok hosszanti növekedéséért felelős STH. Termelését, illetve elválasztását a külső környezet erőteljesen befolyásolja, megfigyelték például, hogy a vízhőmérséklet csökkenésével az STH szintje a vérplazmában erőteljesen csökken. A belső tényezők közül elválasztását a hasnyálmirigy eredetű szomatosztatin gátolja. Szintén fehérjestruktúrával rendelkezik az elektrolittranszport folyamatokat, ezen belül kiemelten a szervezet magas nátriumkoncentrációját - a veséből, a bélcsőből, illetve a kopoltyún keresztül való reszorpció, valamint az ionpumpák működésének akti- vációja útján - fenntartó és egyúttal a diurézist fokozó prolaktin. 93