Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan
1.2.9.1. A halak idegrendszere Az érzékszervek - tágabb értelemben a receptorok - által felvett, típusukat tekintve igen különböző (pl. hőmérséklet, a víz oldott oxigéntartalma, a víz sótartalma, hanghullámok, hidrosztatikai nyomás stb.) ingerek elektrokémiai impulzusokká, azaz ingerületté (végeredményben akciós potenciállá) alakulnak. Az elvezető idegrostokon (afferens pályákon) keresztül az ingerület a központi idegrendszerbe jut, ahonnan szintén idegingerület formájában az efferens rostokon keresztül a „végrehajtó” szervekhez (izmok, mirigyek) halad. Az ingerek lehetnek a külvilág, illetve a belső szervekből érkező — az idegrendszer számára - információtartalommal rendelkező jelsorozatok. Az adekvát ingerekre a szervezet adekvát válaszokat ad a fent említett közvetítőrendszeren keresztül. A receptorok ingerfelvevő kapacitását meghaladó mennyiségű impulzus esetén sem az inger, sem az arra érkező válasz nem tekinthető adek- vátnak. Ezt nevezzük fájdalomnak, amelyet az ún. fájdalomérző receptorok - nocio- ceptorok - vesznek fel, és efferens ágon a szervezet teljes védekezőrendszerét aktiváló neurális válasz indukálódik. A reflexeket két fő csoportra osztják a receptorok és a végrehajtó szerv (izom) elhelyezkedése alapján. Ennek megfelelően beszélhetünk proprioceptikus reflexekről, amikor a reflex efferentációja ugyanarra a szervre - általában ugyanarra az izomcsoportra - hat vissza. Exteroceptív reflexekről akkor beszélünk, amikor a receptor és az efferentáció a test nem azonos helyén, illetve szövetében található: pl. bőringer -»izomválasz. A központi idegrendszer az agyvelő és a gerincvelő részből áll. Az agyvelőnek három fő funkciója van: (1) Az agy beviteli (input) oldala az érzékszervekből származó információkat gyűjti, amelyek az agyidegeken keresztüljutnak a megfelelő agyterületekhez. (2) Az agy kimeneti (output) oldala koordinált üzeneteket küld a test minden részébe. Az üzenettovábbítás megvalósulhat a központi és környéki idegrendszer idegpályáin - az agyidegeken - át ingerület formájában vagy a keringési rendszeren keresztül, hormonok útján. (3) Az agy harmadsorban integrációs funkciót is ellát, vagyis összehangolja az előző két funkciót. Az agy egyes területeinek szerepe Az agy evolúciója során az egyes agyterületek neuronhálózatai egy vagy több funkcióra „specializálódtak”. A neuronhálózatok kialakulása az egyedfejlődés során nagyrészt genetikailag szabályozott módon megy végbe, de az agy bizonyos fokú „plasz- ticitással” is rendelkezik, amely azt jelenti, hogy egyes funkciókat az agy más területei is átvehetnek. Az evolúció során ez utóbbi lehetőség folyamatosan nő, a halak szintjén pontos információink erről a lehetőségről csak közvetett módon vannak. A telencephalon funkciója a szagingerek felvétele, feldolgozása (pl. szagemlékek) és az impulzusok más agyterületek felé történő továbbítása. A külső környezetből az érzékelő epithelreceptorokon, majd az 1. agyidegen keresztül jut el az idegingerület az agyba. Az agy ezen területén található a corpus striatum is, amely a szagingerekre adott válasz kialakításában lényeges. Megfigyelték például, hogy ennek az agyterü89
