Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan

termelődik olyan mukozus nyálka, amely a táplálék táplálóanyagainak feltárást elő­segíti. A nyelőcső emellett ún. antiperisztaltikus funkcióval is rendelkezik. Ez azt je­lenti, hogy a nyelőcső simaizomzatának beidegzése lehetővé teszi nem csupán a craniocaudalis (fejfarok), de az ellentétes irányú motorikát is. A gyomor cardiális mirigyei mukózus nyálkát, pylorus mirigyei pedig gyomornedvet termelnek, amely egyrészt a gyomortartalom pH-értékét csökkenti sósav termelése révén, másrészt emésztőenzimet - pepszint - is tartalmaz. Ragadozó halak gyomorbélcsatornájának speciális szakasza a pylorus függelék, amely jelentős mennyiségű és aktivitású emésztőenzimet termel. A vékonybél (intestinum) hossza és szakaszainak megosz­lása igen erőteljesen a táplálék minőségének és a táplálkozási szokásnak a függvé­nye. Az emésztési folyamatok szempontjából halaknál kiemelendő az a tény, hogy az intestinum olyan, ún. egysejtű mirigyeket is tartalmaz, amelyek enzimkiválasztá­si, illetve -tárolási funkciót látnak el. Ily módon elmondható, hogy az intestinum epithelsejtjei egyrészt felszívó (abszorptív), másrészt kiválasztó (szekretoros) kapa­citással is rendelkeznek. A sejtek abszorpciós kapacitása az adott sejt adott anyaggal való telítettségének mértékétől (grádiens) is függ. Számos táplálóanyag - pl. glükóz - esetében megfigyelték, hogy a további glükóz felvétele részben annak is függvé­nye, hogy az intracelluláris és az extracelluláris tér között fennáll-e a glü- kózgrádiens. Ezt elősegíti az a folyamat is, amelynek során az epithelsejtek által fel­vett glükóz igen gyorsan foszforilálódik, így a grádiens továbbra is fennáll a szabad glükózra nézve. A máj vagy hepatopancreas többféle funkciót is betölt. Az emésztési folyamatok szempontjából legfontosabb szerepe az epetermelés, emellett a máj Kupffer-féle sejt­jei a retikulo-endoteliális rendszer (RÉS) részei, amelyek fagocitózisra képesek és ennek révén a szervezet nem specifikus válaszreakcióiban fontosak. Az exokrin pancreas fő funkciója a pancreas nedvtermelés, amely számos emésztőenzimet és emellett azok optimális működéséhez ionokat, illetve a béltartalom kémhatását befo­lyásoló pufferhatású anyagokat tartalmaz. Az exokrin pancreas enzim termelése függ az aktuális takarmányozási rendszertől. Számos halfajban figyeltek meg igen gyors és hatékony adaptációt. Példaként említhető, ha növényevő halat nagy fehérjetartal­mú takarmánnyal etetnek, akkor ennek eredményeképpen megnő a proteolitikus ak­tivitás. A halaknál valódi vastagbél lényegében nem alakult ki, annak csak utolsó szakasza, a rectum található meg. A rectumból táplálóanyag-abszorpció gyakorlati­lag nincsen. 1.2.4.2. A táplálóanyagok és azok hasznosulása A táplálóanyagok két fő csoportra oszthatók. Az első csoportba az energiát (is) szol­gáltató táplálóanyagok - szénhidrátok, zsírok, fehérjék - tartoznak, míg a második csoportba sorolhatók az energiát nem szolgáltató, de életfontosságú anyagok, így a víz, a sók, a vitaminok és az egyéb biológiailag aktív anyagok. A táplálóanyagok hasznosulása az emésztési folyamatok, lényegében az emésztő­enzimek működésének függvénye. Az emésztőenzimeket a szubsztrátok kémiai jelle­ge alapján csoportosíthatjuk. 73

Next

/
Thumbnails
Contents