Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

II. pár: látóideg (nervus opticus) - szintén érzőideg, amely a szem retinájából a látóközpontba viszi az ingerületet.

III. pár: közös szemmozgató ideg (nervus oculomotorius) - a szemgolyót mozgató külső szemizmok egy részét idegzi be, csak motoros működésű.

IV. pár: sodorideg (nervus trochlearis) - a szemgolyó mozgatását végző izmokat idegzi be, csak motoros működésű.

V. pár: háromosztatú ideg (nervus trigeminus) - szenzoros és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz. Szomatoszenzoros első két ága a szem és az állkapocs területéről az ízlelőbimbókból, a tapintó- és hőérzékelő receptorokból közvetít információkat. Harmadik ága az első zsigerív területét idegzi be. Szomatoszenzoros működésű része az állkapocs területét, motoros része az állkapcsok izmait idegzi be. Az oldalvonali ideg (nervus lateralis) egyik elülső ága a kilépő ideghez kapcsolódik.

VI. pár: szemtávolító ideg (nervus abducens) - tisztán motoros működésű, a szemgolyó külső izmainak egy részét idegzi be.

VII. pár: arcideg (nervus facialis) - szomato- és viszceroszenzoros, valamint viszceromotoros rostjai egyaránt vannak. A második zsigerív (nyelvcsonti ív) területét idegzi be. Viszcero- és szomatoszenzoros magvai a nyelv, a száj nyálkahártya és más területek ízérző receptoraival, a fejen a tapintó idegvégződésekkel, valamint a garattal állnak kapcsolatban. Mozgató része a 2. zsigerív izmait idegzi be, így fontos szerepe van a légzőmozgások kivitelezésében, az állkapocs mozgatásában és a nyelés szabályozásában. Az oldal vonali ideg elülső laterális ága az VII. agyidegpárral közösen lép ki, a fej oldalsó régióját idegzi be.

VIII. pár: halló és egyensúlyozó ideg (nervus stato-acusticus) - mint tisztán érzőideg a belső fülből a nyúltagyi központba szállít impulzusokat.

IX. pár: nyelv-garatideg (nervus glossopharyngeus) - mozgató része a 3. zsigerív izomzatát innerválja. Viszceroszenzoros rostjai a kopoltyúfedőt, a nyelvet, a szájpadlás, a garat és a kopoltyúüreg hátsó részét idegzik be. Az oldalvonali ideg (nervus lateralis) egyik ága a kilépő ideghez kapcsolódik.

X. pár: bolygóideg (nervus vagus) - mozgató része a 4-5-Ó-7. kopoltyúívek izomzatát és az emésztőszervek többségét idegzi be. Szenzoros és motoros rostjai a testfelszín receptorait, a belső szerveket, az emésztő és szervrendszerét, a szívet, az úszóhólyagot idegzik be. Az oldalvonali ideg hátulsó ágának a törzs oldalvonalrendszerét beidegző rostjai a X. agyidegpárral közösen, de azzal nem egybeolvadva futnak.

A vegetatív idegrendszer valamennyi zsigeri szervvel, miriggyel, vérérrel kapcsolatban áll, és azok működését autonóm módon irányítja. A vegetatív idegrendszer az ingoláknál és nyálkahalaknál hiányzik, a porcos- és csontoshalaknál jól fejlett. Magában foglalja a koponya alapjától a faroktájékig futó dúcláncolatot, határköteget (truncus sympathicus) is. A gerincvelővel párhuzamosan futó határköteg dúcai a gerincvelő és az agy megfelelő területeivel együtt a vegetatív idegrendszer szimpatikus hatású részét képezik. A szimpatikus működésű preganglionáris idegek átkap- csolási helye itt, a határkötegben van. A paraszimpatikus hatású idegek átkapcsolási helye a célszervek falában vagy az előtte lévő dúcokban van. A paraszimpatikus hatású rostok főleg az agyidegekkel (szinte teljes mértékben a X. párral) állnak kapcsolatban.

62