Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

1.1.17. Érzékszervek

Érzékszerveik közül a tapintó idegvégződések a test felületén elszórtan, valamint az úszókon, a szájnyílás környékén és a bajuszszálakon ennél sűrűbben fordulnak elő. A tapintó idegvégződések valószínűleg a hőérzékelésben is szerepet játszanak. A szárazföldi gerincesekétől eltérően a halak izomzatában csak néhány fajban, illetve elsősorban az állkapocs izomzatában mutattak ki izomorsó típusú proprioceptorokat, amelyek az izom megnyúlását érzékelik.

A halak egyik legjellegzetesebb érzékszerve az oldalvonalszerv (orgánum laterale), amely a víz rezgéseit, áramlását érzékeli. A csontoshalak többségénél a test két oldalán hosszanti vonalban fut végig, míg a fejen háromfelé ágazódik (supraorbital- is, infraorbitalis és mandibularis ágak) (15. ábra). A feji ágak csatornái redukálódhatnak vagy az érzékelő sejtek szabadon állhatnak. A test két oldalán futó ágakat egy ko- misszúra összekapcsolja. Néhány halfajban az oldalvonalszerv hiányzik. Az oldalvonalszervben (és a belső fülben is) az érzékelő szőrsejtek és támasztósejtek együtt al15. ábra. A valódi csontoshalak néhány érzékszervének elhelyezkedése és felépítése A: szaglógödör, B: látószerv, C: oldalvonalszerv, bl: bőrlebeny, éh: érhártya, és: érzéksejtek, há: hám, ih: ideghártya, in: inhártya, iz: izom, le: lencse, If: lencsefuggesztő rostok, li: látóideg, Iv: lencsevisszahúzó izom, of: oldalvonal feji ágai, oi: oldalvonali ideg, ol: oldalvonal csatorna, ov: oldalvonal, pi: pikkely, pr: pigmentréteg, sa: szaruhártya, sh: szaglóhám részlete, sn: sarló alakú nyúlvány, sz: szivárványhártya, sr: szaglóhám redői, üt: üvegtest (Storer, Walls és más szerzők

nyomán kissé módosítva)

63