Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

tételét képes a hal szabályozni, így változhat a fajsúlya. Ez teszi lehetővé az energia- takarékos lebegést, az emelkedést vagy süllyedést, az adott vízrétegben való úszást, illetve a mély rétegben való tartózkodást. Térfogata az édesvízieknél általában a test 7,5-9%-a, a tengerieknek 1,5-5,0%-a. Gáztartalmának döntő részét nitrogén (60-95%), jóval kisebb hányadát oxigén (4-35%) és szén-dioxid (0,6-6,7%) alkotja. A gáztartalom változtatása közvetlen levegő felvételével vagy leadásával ritkán történik, még a légjáratosaknál is speciális úton megy végbe (10. ábra). A gáztartalom növelését az úszóhólyag elülső végének ventrális vagy laterális belső felszínén lévő egy- vagy többrétegű köbhámból felépülő gázmirigy végzi. A gázmirigy sejtjei más sejteknél jóval magasabb koncentrációban képesek oxigént felvenni és tárolni, majd az úszóhólyag üregébe leadni. A gázmirigy hámrétege alatt igen dús, párhuzamosan futó afferens és efferens erekből felépülő kapilláris rendszer („csodarece” — rete mirabilis) található. A csodarece az ellenáram elvén működő dúsító rendszer, amelyben a gázok és oldott anyagok az efferens vérerekből diffúzióval átjutnak az afferens erekbe. A sejtek a vérből veszik fel a gázokat és leadják az úszóhólyag üregébe. A vérrel a gázmirigybe jutó szőlőcukor tejsavas erjedéssel bomlik le, ami a vér kémhatásának csökkenését eredményezi. Emiatt szabadul fel a hemoglobinhoz kötött oxigén,

és a nátrium-hidrokarbonátokból a szén-dioxid. Az úszóhólyag gáztartalmának csökkentése egyes halaknál az úszóhólyag egész felületén keresztül végbemehet, de a legtöbb fajnál erre egy specializálódott szerv, az ovál szolgál. Ez a reszorpciós terület a gázok felvételére képes, vérerekkel gazdagon körülvett sejtcsoport, amely az úszóhólyag hátulsó, dorzális részén fekszik. Működése akkor indul be, amikor a hal a víz felszíni rétege felé közeledik. Máskor viszont a bevezető vérerek záródó izmos billentyűi megakadályozzák a véráramlást, kikapcsolják a terület működését. Néhány csoportban (például tőkehalak, ajakos halak) az oválszerv aktív felületét speciális izomgyűrű választja le az úszóhólyag üregétől. A keringési rendszerbe elsősorban oxigén, kisebb részt szén-dioxid jut vissza. Az úszóhólyag oxigéntartalmát átmeneti oxigénhiány esetén például a ponty, a compó, az ezüstkárász és a csapósügér is hasznosítani tudja.

Az úszóhólyagot számos légjáratos hal (például kajmánhal, iszaphal, lápi póc) kiegészítő vagy időszakos légzőszervként használja. Benne ilyenkor alveolusok, gáz10. ábra. A valódi csontoshalak úszóhólyagjának alakja, elhelyezkedése (A, B. C) és felépítése (D)

A: egy kamrás, nyílt úszóhólyag, B: két kamrás, nyílt úszóhólyag, C: zárt úszóhólyag, ha: háti aorta, hv: hátulsó véna, gm: gázmirigy, ov: oválszerv (Müller és Harder nyomán módosítva)

39