Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

termelő és elnyelő mirigyek vannak. Az úszóhólyag lég- és víznyomás-érzékelésre is szolgálhat (például réti csík). Az úszóhólyag lehet hangadó szerv (lásd árnyékhalak, morgóhalak) is. Az úszóhólyaghoz kapcsolódó és a belső fülbe vezető Weber-féle csontok (ponty- és harcsaalakúak körében) (14. ábra) vagy az úszóhólyag nyúlványa (lazacfélék) révén szerepe van a hangrezgések továbbításában.

1.1.7. A keringés szervrendszere

A halak keringési rendszere a vér-, a nyirok- és a cerebrospinalis keringésből áll. Vérkeringési rendszerük zárt, tipikus esetben egy vérkörük van (ez alól a tüdőshalak jelentenek kivételt.). A szív (cor) közvetlenül a kopoltyúk mögött és alatt, a test középvonalában, szívburokban (pericardium) helyezkedik el (11. ábra). A szívburok savós- hártya-kettőzet, amelynek van egy külső fali (parietalis) és egy belső zsigeri (visce- ralis) lemeze, a kettő között savós folyadék teszi lehetővé az elmozdulást. A szívburok üregét a peritoneális üregtől egy harántállású válaszfal, a septum transversum választja el. Ez a vállöv szintjében lévő, guaninban gazdag, csillogó hártyaként azonosítható. A szívet a mechanikai behatásoktól a mellúszó függesztőövének csontegyüttese védi. A lassan úszó, fenéken élő halaknál a szív jóval kisebb tömegű, mint a gyorsan úszóknál. A halak szív- és testtömegének aránya viszonylag állandó egész életükön át, amiben eltérnek a többi gerincestől. A szív falának belső rétegét a sziv- belhártya (endocardium) adja, ami az endothel hámot és az alatta húzódó vékony kötőszöveti réteget jelenti. A myocardium a szív fő tömegét adó szívizomszöveti állomány. A szívizom harántcsíkolt izomsejtekből áll, bennük a vázizomrostoktól eltérően csak egy, központi helyzetű sejtmag található. Sejtjei komplex háromdimenziós hálózatot alkotnak az intercalates korongokkal történő kapcsolódásaik révén. A szív külső rétegét az epicardium, azaz a felszíni mesothel hám és az alatta lévő kötőszövet képezi. A szívizomzatot ellátó vérerek az epicardiumban mint koronaerek futnak. A szív felépítése más gerinces csoportoktól eltérően a csontoshalakban igen nagy különbségeket mutat, ami az evolúciójuk során elért jelentős életmódbeli és így testfelépítésbeli diverzitásnak tudható be. A testből összegyűlt vénás vér a Cuvier- vezetéken és a máj vénáiból át kerül a hártyás falú (kötőszövetből felépülő) vénás öbölbe (sinus venosus), majd innen a vékonyan izmolt falu pitvarba (atrium). A vénás öböl és a pitvar határán záróizomgyűrű és kettő billentyű található. Az utóbbiak megakadályozzák a vér visszaáramlását a vénás öbölbe. A pitvar felülről részben takarhatja a kamrát. Izomrostjai úgy rendeződtek, hogy ösz- szehúzódva a kamra felé lökik a vért. A pitvar-kamrai határon billentyűk sora11. ábra. A valódi csontoshalak szívének felépítése vázlatosan

ah: aortahagyma, ca: conus arteriosus, ha: hasi aorta, ka: kamra, pi: pitvar, vő; vénás öböl (Bond nyomán módosítva)

40