Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai
A Cladocerá-k megjelenéséért és eltűnéséért leginkább felelős környezeti tényező a hőmérséklet. Ezen belül a faji összetételt már a pH és más abiotikus tényezők is befolyásolják, továbbá a fajok közötti versengés és a ragadozók általi szelektív kifalás. A halak a nagyobb fajokat kedvelik, így túlnépesítéskor ezek eltűnnek a planktonból. Ezzel szemben a ragadozó zooplankton a kisebb fajokat kedveli. A zooplankton-állo- mány változásának a nyomonkövetése mikroszkópos vizsgálatokkal lehetséges. A fiatal egyedek, illetve a naupliuszok és a kifejlett, ezen belül a petés állatok arányából, továbbá a peték számából következtetni lehet arra, hogy a tóvíz zooplankton-állomá- nya növekszik-e vagy pusztulóban van. A zooplanktonra jellemző a fénytől függő vertikális mozgás. Éjjel a vízfelszín közelébe vándorolnak, nappal pedig a mélyebb vízrétegekbe. A zooplanktonrajok/fel- hők kialakulása kedvező a szűrő halak számára. Halastavakban a Daphniá-k tömeges megjelenésekor a ponty planktonozása a kora reggeli órákban a vízfelszinhez közel gyakran megfigyelhető. A jelenség megtévesztő lehet, mert 02-hiányra is gondolhat a nem eléggé tapasztalt szakember. Ritkán, de előfordul, hogy a halak nem szűrik ki kellő mértékben a nagy számban elszaporodó Daphniá-kát, és ilyenkor úgynevezett Daphnia-tiszta víz állapot lép fel. A Daphniá-k ilyenkor olyan gyorsan átszűrik a tóvizet, hogy azt a fitoplankton szaporodása nem tudja követni. Elfogy az alga, áttetszőén tiszta lesz a víz, miközben nagy tömegben látható Daphnia a vízben. A jelenség részint ama utal, hogy a népesítés nem volt megfelelő, részint pedig óvatosságra int, mert a csekély fotoszintézis és a jelentős légzés miatt 02-hiány alakulhat ki. Szélsőséges esetben még a Daphniá-k planktonhálóval való kiszűrése és más tavakba való átvitele, esetleg vegyszeres ritkítása is javasolható. Az ivadéknevelő halastavakban fontos kistestű zooplankton elszaporításának a módját a tó előkészítésével foglalkozó fejezet tárgyalja. 2.5.3.2. Üledéklakó szervezetek - kiváló pontytáplálék A főleg baktériumokat és detrituszt fogyasztó üledéklakó szervezetek felosztása elsődleges és másodlagos fogyasztókra aligha lenne lehetséges. A tavi üledék növényi és állati eredetű maradványokat és baktériumokat egyaránt tartalmaz. Az üledéklakók különböző rendszertani egységekhez tartoznak, nevezetesen: Protozoa, Rotifera, Annelida, Crustacea, Mollusca, Insecta. Előfordulásuk és fajgazdagságuk a táplálkozási, növekedési és szaporodási feltételektől függnek. Halastavakban a halak táplálékaként a Chironomus- és Tubifex- faj oknak van különös jelentősége. Az üledéklakó rovarlárvák közül a leggyakoribbak a Chironomus-fajok. Életük nagyobb részét lárva alakjában a vízben töltik, de a kifejlett imágó mindig elhagyja a vizet. Az üledék felszínére épített lakócsőben élnek. Táplálékukat szűréssel vagy az aljzathoz tapadt szerves anyag eltávolításával szerzik meg. Szinte kizárólag algákkal táplálkoznak. Testük ritmikus mozgásával vízáramot keltenek a lakócsőben, igy a naponta kiülepedett és többnyire elpusztult algáknak akár a 10%-át is elfogyaszthatják. Intenzív táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz oxigénben gazdag üledékre van szükségük. A gyűrűsférgekhez tartozó Tubifex tubifex tisztán üledékfogyasztó. Fejjel lefelé beássa magát az üledékbe és a tápcsatornáján keresztül nagy mennyiségű üledéket szál376
