Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai
lit a felszínre. Az üledék szervesanyag-tartalmának a növekedésével nő a Tubifex egyedszáma is. Az üledék 1-3 cm-es rétegére korlátozódó táplálkozása sohasem terjed ki az üledék közvetlen felszínére vagy a 6 cm-nél mélyebb rétegekre. Táplálékhasznosítása gyenge, a szerves szénnek átlagosan 20, az összes nitrogénnek pedig csupán mintegy 30—35%-át hasznosítja. Légzésének intenzitását az 02-ellátottságnak megfelelően tudja változtatni egészen a kritikus határig, ami az 02-telitettség 10-15%-ának felel meg. Az oxigént testének üledékből kiálló, lebegtetett farki végén lévő 02-felvevő szervecskéivel a vízből veszi fel. A Tubifejc-fajok egy része egy hónapig tartó vagy még hosszabb 02-hiányt is képes elviselni. Halastavakban az üledéklakó makroinvertebráták mennyiségét és faji összetételét a ponty jelentősen befolyásolja. Kivételt képeznek az egynyaras pontyokat termelő tavak, amelyekben a zooplankton-szervezetek túl könnyen kiszűrhetők, az üledéklakók pedig túl nehezen hozzáférhetők a halak számára. Az üledéket még nem turkáló, egynyaras pontyot nevelő tavakban a víz éppen ezért gyakran kitisztul. Összességében véve ezért a tó haltermelő képessége nem megfelelő és kihasználatlan. A tóban lévő szerves anyag alapvetően a zooplankton- és az üledéklakó szervezeteken át jut el a halakig. Megfelelő polikultúrával és népesítéssel biztosítható a két út haltápláló szervezetein alapuló haltermelő képesség legjobb kihasználása. 2.5.4. A vízi ökoszisztéma lebontó szervezetei - baktériumok és gombák Az elhalt szervezetek bomlása a tavakban gyorsan és két lépésben megy végbe. Az elpusztult szervezet szervesanyag-vesztése először bakteriális közreműködés nélkül, autolízissel megy végbe. A zooplanktonnál a pusztulás után azonnal felszabadul a szerves anyag mintegy 20%-a, egy nap elteltével pedig a fele. A fitoplanktonnál néhány órán belül szabaddá válik a foszfor 25-75%-a. Haltetemek egy nap alatt a szerves anyaguk 25-30%-át vesztik el. Az intenzív bakteriális bontás csupán 12-24 órával a szervezetek pusztulása után kezdődik, aminek a helye (a felső meleg vagy az alsó hideg vízréteg) az elpusztult szervezetek ülepedési sebességétől függ. A bontásban részt vevő baktériumokba épült szerves anyag a baktérium -* protozoa -*■ zooplankton -*■ hal fogyasztóláncon jut el a halakig. Tökéletes ásványosodásnál a termelő szervezetek hasznosítják a bomlástermékeket. A valódi vízi baktériumok sajátos tulajdonsága az, hogy rendszerint a tápanyagok kis koncentrációit is képesek felvenni, például az acetátot és a glükózt 1-10 pg f 1 koncentrációban. A vizekben szabadon lebegve, részecskék felületéhez vagy szilárd aljzathoz tapadva élnek. A legkülönbözőbb rendszertani csoportokhoz tartoznak. Oxigén-igényüket tekintve lehetnek aerobok és anaerobok. Jelentőségük különösen a hipertróf halastavak anyagforgalmában vitathatatlan (metánképzés, nitrogén-, kén-körforgalom). Heterotróf szervezetek lévén a gombák élete a szerves anyaghoz kötődik. A vizekben előfordulnak mind szaprofíta, mind parazita fajaik, amelyek különböző növényeket és állatokat képesek megtámadni. Az egyik vagy másik életformát követő fajok mellett megtalálhatók fakultatív paraziták is. Ezek a környezeti feltételektől függően 377