Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

Álkopoltyú főleg a tengeri halaknál figyelhető meg, de az édesvízieknél is előfordul. Pontynál a garat nyálkahártyája alatti kötőszóvetes állományba mélyen beágyazott és a kopoltyúlemezekre már egyáltalán nem hasonlító mirigyes szerkezetetű. Néhány fajnál az erősen módosult álkopoltyú a kopoltyúüregben még látható (egyes pisztrángfajoknál), míg másoknál teljesen hiányzik (angolna). A mirigyes szerkezetű álko- poltyúban a kötőszövetes tokkal körülvett parenchimaállományban speciális sejtek és igen gazdag vérellátás figyelhető meg. A szerv az artériás vért az első efferens kopoltyú artériájából kapja. A kilépő erek egy része közvetlen kapcsolatban áll a szem choroid-állományával, így oda közvetlenül oxigénben gazdag vért továbbít. Sejtjeinek hormontermelése révén úgy tűnik, bizonyos mértékű szerepe van a pigmentsejtek működésének irányításában.

A lemezkék falát erősen lapított (2-4 pm vastag), 1-3 rétegben lévő hámsejtek alkotják (9. ábra). Közöttük nyálkatermelő sejtek is vannak. A hámréteg alatt endothel sejtekből módosult pillérsejtek képeznek tereket vér áramoltatásához. A lemezkék vékony fala a lehető legrövidebbre csökkenti a diffúziós távolságot a víz és a vér között. Az itt végbemenő gázcsere a víztérben és a vérben lévő gázok nyomáskülönb9. ábra. A valódi csontoshalak kopoltyúsnak felépítése A: kopoltyúív lemezekkel, B: a kopoltyúlemezek felépítése keresztmetszetben, C: lemezkék a kopoltyúlemezen, D: kopoltyúlemezke metszeti képe há: hámsejt, kf: kopoltyúfésű, ki: kopoltyúív, ki: kopoltyúlemez, le: lemezke, ps: pillérsejt, vá: kopoltyúív és a lemezek porcos váza, vé: véráram iránya, ví: vízáram iránya, vv: vörösvérsejt a kapillárisban (Keys-Willmer, Starck és más szerzők nyomán módosítva)

36