Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai
gedő felső vízrétegnek kisebb, a hidegebb alsó rétegnek pedig nagyobb a sűrűsége. Hőrétegzettség idején a két vízréteg sűrűsége közötti különbség olyan nagy, hogy a szél energiája már nem elegendő a tóvíz felkeveréséhez. Mély tavaknál a mérsékelt égövön téli és nyári hőrétegzettséget (stagnációt), valamint tavaszi és őszi felkeveredést (cirkulációt) lehet megfigyelni. Trópusi tavaknál a nyári hőrétegzettséget a téli felkeveredés követi. Az egyenlítőtől való távolság és a tengerszint feletti magasság függvényében az állandóan rétegzett (amiktikus) vizektől az évente számos felkeveredést mutató (polimiktikus) tavakig minden változat megtalálható. A halastavak, földrajzi fekvésüktől függetlenül, a polimiktikus tavak közé tartoznak. Nyáron az alkalmanként kialakuló nappali hőrétegzettséget rendszerint éjszakai felkeveredés követi, ami az oxigénben gazdagabb felszíni és a tápanyagban gazdagabb alsóbb vízrétegből homogén viztömeget hoz létre. Trópusi halastavaknál ez nem törvényszerű. Itt ugyanis az éjszakai és a nappali léghőmérséklet között gyakran csekély a különbség. A magas vizhőmérsékleten a felszíni és az alsó vízréteg között kialakult, különösen stabil hőrétegzettséget csupán az erős szél képes megtömi. A 4 és 5 °C-os víz sűrűsége közötti különbséget 1-nek tekintve a 24 és 25 °C-os víz sűrűsége között 31-szeres, a 29 és 30 °C-os víz között pedig 37-szeres a növekedés. Ez azt jelenti, hogy minél melegebb a víz, annál stabilabb a nappali hőrétegzettség és annál kisebb a valószínűsége az éjszakai felkeveredésnek. A rétegzett, mély tavakban a melegebb felső réteg (epilimnion) és a hidegebb alsó réteg (hipolimnion) között van az átmenetet jelentő váltóréteg (metalimnion) (103. ábra). Az alkalmankénti hőrétegzettséget mutató, sekély halastavakban helyesebb felső meleg és alsó hideg vízrétegről beszélni. A két vízréteg alapvetően különböző tulajdonságú, különösen akkor, ha a csekély Secchi-átlátszóság miatt az eufotikus réteg alig vastagabb, mint a felső, meleg vízréteg. Például 30 cm-es felső meleg vízréteget nem rétegzett tó ■» — szél 0 konvekciós áramlás 0 turbulens áramlás V __\ ha tárréteg rétegzett tó üledék 103. ábra. Vertikális áramlások egy jól felkevert, nem rétegzett és egy hőmérsékleti rétegzettséget mutató tóban 351
