Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai

és 40 cm-es eufórikus réteget (= 2 x Secchi-átlátszóság) feltételezve könnyen belátható, hogy az alsó hideg vízréteg oxigénellátása csupán a 40-30 cm = 10 cm-es vízréteg oxigéntartalmától függ. Azonos vastagságú felső meleg vízréteg és eufotikus réteg esetén az alsó hideg vízréteg oxigénkoncentrációja csekély. Mindez az üledék-víz határán olyan folyamatokat indithat el (kénhidrogén-képződés, foszforfelszabadulás), amelyek az ilyen esetekben rendszerint elfogadhatatlan vízminőséget tovább rontják. A merített, felszíni vízminták hőrétegzett tavakban alkalmatlanok a víz minőségének a jellemzésére. Meleg nyári délutánokon a halastavakban a teljes vízoszlop mintázása javasolható üveg- vagy műanyag csővel. Kivétel az az eset, amikor a felső meleg és az alsó hideg réteg vízminőségét külön-külön kívánjuk megismerni.

2.5.1.4. A szervetlen szén és a víz kémhatása közötti összefüggés

A szén-dioxid (C02) kismértékben közvetlenül a levegőből, nagyobb részben a vízi szervezetek légzése útján kerül a vízbe. A szerves anyagokból aerob bomláskor teljes egészében C02 képződik, anaerob bomláskor pedig 50-50%-ban C02 és metán. A vízben jól oldódó szén-dioxid a vízzel szénsavat (H2C03) képez, aminek 99%-a hidPH *■

104. ábra. A C02) a HCO, és a COj összes szervetlen szénen belüli aránya 25 °C-os vízben, a pH függvényében

352

A C-formák aránya az összes szervetlen szénen belül