Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
Az anyahalak beérését követően aJejés - termékenyítés - duzzasztás műveletsor ismétlődik addig, amíg az utolsó ikrástól származó ikratételt is megtermékenyítettük. A három faj esetében a lefejhető ikra tömege a fejés előtti testtömeg 15-20%-át teszi ki. 1000 gramm „száraz” balinikrában hozzávetőlegesen 400 000 ikraszem van. Azonos tömegű jászkeszegikra kb. 550 000 ikraszemet tartalmaz. Egy tálba 2-3 ikrástól fejünk ikrát. A tálban lévő ikrára közvetlenül fejjük a spermát, legalább 2 tejestől. A hímivarú halakból nem szükséges már az első alkalommal az összes tejet lefejni. Egy tejesből két, esetleg három tál ikrára is fejhetünk spermát. A tálban lévő ivarterméket „száraz” állapotban összekeverjük. Az ivarsejteket kis mennyiségű termékenyítőoldat hozzáadásával aktiváljuk. A termékenyítőoldat összetétele megegyezik a pontyikra termékenyítése során használt oldatéval. A tál tartalmát finoman kavarjuk. Egy-két perc elteltével, folyamatos kavarás mellett további termékenyítőoldatot öntünk hozzá. Néhány perc után a megtermékenyített ikrát két-három alkalommal átöblítjük az oldattal, majd egy nagyobb méretű műanyag kosárba töltjük át. A tálba ismét ikrát fejünk 2-3 ikrástól. A kosárban gyűjtjük össze a tálakba lefejt és termékenyített ikrát. Az ikrát a kosárban folyamatosan kavarjuk. Eközben friss termékenyítőoldatot adunk hozzá, mindig annyit, hogy az oldat az egyre nagyobb mennyiségű ikrát állandóan ellepje (nagyobb mennyiségű termékenyítőoldat hozzáadása az ikraszemek összeragadását okozhatja). Az ikra mennyiségének növekedéséhez a tálak kosárba kitöltött tartalmán kívül az egyes ikraszemek méretnövekedése is hozzájárul, amely duzzadásukból adódik. Az utolsó ikratétel betöltését követően a kosár tartalmát még 1,5-2 órán át gyengéden ka- vargatni kell. Miután az ikraszemek megduzzadtak, valamint ikrahéjuk rugalmassá és ellenállóvá vált, a ragadósságot csersavas kezeléssel szüntetjük meg. A műveletet hasonlóan végezzük, mint a ponty esetében. 1 1 duzzadt ikra a jászkeszeg esetében 70-80 ezer, a paduc esetében 25-30 ezer ikraszemet tartalmaz. A literenkénti ikraszámot a duzzadt ikra nagysága (átmérője) határozza meg. Az ikra mérete azonos fajon belül is változhat. Általában a nagyobb ikrástól származó ikrák mérete nagyobb. A ragadósság megszüntetését követően az ikrát Zuger-üvegekbe töltjük. Az inkubáció vízhőmérséklettől függően 10-14 napot vesz igénybe. A vízátfolyás erősségének megválasztására vonatkozóan az általános érvényű szabályt követjük. Eszerint az 1—2. napon, amikor az ikra érzékeny a mechanikai behatásokra, a vízátfolyás mértéke viszonylag alacsony. A korai fejlődési stádiumban az oxigénigény is kisebb, ezért erős vízátfolyásra nincs is szükség. A morula stádium elérését követően az ikra már kevésbé érzékeny, oxigénigénye viszont megnő. Ezután az embrió fejlődésével párhuzamosan a vizátfolyás mértéke fokozatosan növelhető, egészen a kelésig. Mindhárom faj ikrahéja opálos, nem áttetsző, ezért az ikra termékenyülése nagy biztonsággal csak 3-4 nap elteltével határozható meg. A termékenyülés a balin és a jászkeszeg esetében általában 50%, a paduc esetében 70%. A balin és a jászkeszeg ikrájának inkubációja során a meg nem termékenyült, bomlásnak induló ikraszemeket folyamatosan el kell távolítani. Ez az ikraérlelés 3-4. napjától lehetséges, amikor a megfehéredett ikraszemek összegyűlnek az élő ikra felett. Szükséges lehet az ikra naponkénti mala- chitzöld oldatos kezelése. A paducikra érlelése egyszerűbb. Ez egyrészt a magasabb termékenyülési százalékból adódik. A másik ok az, hogy a meg nem termékenyült ikrák bomlási folyamata gyors. Fajsúlyúk lecsökken, és már az inkubáció első napjaiban a lebegő ikraszemek az átfolyó vízzel távoznak az üvegből. 337
