Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok

kezelés is eredményes, a növényevőknek a hipofízist mindig két részletben adjuk. A ke­zelés után az egyik legfontosabb eredménybefolyásoló tényező az optimális vízhőmér- séklet. A fehér busa, valamint az amur kevésbé melegigényes, mint a pettyes busa. Az első két faj számára a 23-24 °C-os, a pettyes busa számára viszont a 24-25 °C-os érlelővíz teszi lehetővé a legjobb szaporítási eredményt. Az Európában alkalmazott eljárás szerint a növényező fajokat a ponty típusú kel­tetőházakban szaporítják. A halak kézbevétele (oltás, fejés) előtt a halakat el kell hó­dítani. Amikor ezeket a dinamikus, ugrálásra hajlamos halakat a fejés előtti megfog­ják, kézbe veszik, könnyen sérülnek, és a kezelő személyzetnek is sérüléseket okoz­hatnak. Ezenkívül hamar kiszórják bő ivamyílásukon az ovulált, hígan folyó ikráju­kat is. Az ivamyílás bevarrása sem alkalmazható, mert pikkelyes halak lévén, a be- varrás számos sérüléssel, a pikkelyek elvesztésével, sőt később pusztulással is járhat. Ezért a kezelések előtti bódítás elengedhetetlen. 87. ábra. A növényevő halak szaporításának lépései 306

Next

/
Thumbnails
Contents