Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
84. ábra. Télen a teleltetők betonműtárgyait jégmentesíteni kell. Ez balesetveszélyes művelet A tél elmúltával a vízhőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a halak a telelte- tőkben egyre aktívabbak, táplálék után kutatnak. Ekkor már a legjobb helyük a nagy tavak táplálékbő körülményei között van. Igyekeznünk kell minél előbb megszervezni a halak kiszállítását a telelőkből. 2.4.7. Mellékhalak a pontyos tógazdaságokban A halastavak sokoldalú biológiai termelését önmagában a ponty csak részben tudja kihasználni, miután elsősorban a zooplankton és a zoobentosz tagjait fogyasztja. A biológiai termelés teljes kiaknázása, hasznosítása eltérő táplálkozású halfajok egyidejű telepítésével lehetséges. A polikulturának vagy multispecies kultúrának nevezett kombinált termelési szerkezettel nagymértékben fokozhatjuk a pontyorientált termelési szerkezet hatékonyságát. A ponty táplálkozását és a természetes táplálék tökéletesebb hasznosulását jól egészítik ki a növényevő halfajok (a kínai eredetű amur és a két busafaj), amelyeket néhány évtizede már az Európában is tenyésztett halfajok közé sorolhatunk. A pontycentrikus haltermelési szerkezetekben Európa-szerte már a növényevő fajok betelepítése előtt is tenyésztettek más, kevésbé gyorsan növő őshonos fajokat a táplálékkészlet tökéletesebb kihasználására és a halválaszték bővítésére. Ilyen halfaj az Európa egyes vidékein igen népszerű compó. Ez a faj olyan halastavakban érzi jól magát, ahol a környezet a ponty számára már nem kedvező (elöregedett, mérgező gázokat is termelő, iszapos, növényes halastavak). Intenzív pontyos kultúrtavakban a compó nem jut elég táplálékhoz a sokkal aktívabb ponty erős táplálékkonkurenciája miatt. A hazai teljes haltenyésztési spektrumba beletartoznak azok az őshonos ragadozó halfajok is, amelyek elviselik a pontyok meghatározó, környezet befolyásoló hatását. 301
