Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája
elemhez (ha az önállóan előfordul). A disztális elem a kemény úszósugarak alatt gyakran hiányzik vagy a középső elemmel összenő. Ritkán mind a három elem ösz- szenő egymással. A farokúszó lágy úszósugarainak támasztékául az utolsó egy (például sügérfélék) vagy három (például pontyfélék) összenőtt csigolya (urostyl) módosult tövisnyúlványaiból kialakult lemezek szolgálnak. Az urostyl feletti lemezek az epuralia, az alsók a hypuralia elemek. A mellúszó függesztőöve (zóna scapularis), amely porcos és kötőszövetes eredetű csontokból egyaránt áll, a koponya csontjaihoz kapcsolódik, ezért a mellúszó helyzete viszonylag állandó. A mellúszó függesztőövének elemei részben porc eredetűek (coracoideum, mesocoracoideum, scapula, radi- alia), másrészt kötőszövetből kiindulók (posttemporale, supracleithrum, cleithrum, postcleithrum). A hasúszó függesztőöve (zona pelvis) a páros, porceredetű csontlemezek különböző mértékű összenövéséből alakul ki, amely a has izomzatába ágyazva helyezkedik el. Helyzete nem állandó, az egyes fajoknál eltérő lehet. 1.1.4. Izomzat és mozgás Izomrendszerük mezodermális eredetű, a többi gerinceshez hasonlóan részben a zsigeri szervekben található simaizomból, másrészt harántcsíkolt izomból áll. Ez utóbbinak két típusa a vázizom és a szívizom. A simaizom sejtes felépítésű. A két végén megnyúlt, kihegyesedő sejtek közepén egy, általában megnyúlt sejtmag helyezkedik el. A simaizomzat a bélcsatoma, az úszóhólyag, a vérerek, az epevezető, az ivarszervek kivezető járataiban található, de előfordul a szemben is, ahol az íriszt és a lencsét mozgatja. A harántcsíkolt izomszövethez képest kisebb erőkifejtésre, de tartós működésre képes. Működését a vegetatív idegrendszer szabályozza. A harántcsíkolt izom plazmájában (sarcoplasma) a vékony és vastag filamentumok (miofilamentumok) összekapcsolódva, a rost egész hosszában futó miofibrillumokat alkotnak. A szívizom orsó alakú sejtjei csak néha mutatnak elágazódást. Sokmagvú rostok kialakulása sejtfúzió révén lehetséges. Nagy erőkifejtésre és tartós munkavégzésre képes. A szív izomzatút alkotja. A vázizom a test legnagyobb arányban előforduló izomformája. Egy izomrostjában mintegy 1000 miofibrillum található. A szarkoplazma aránya nagyobb a sejtmagok és a rostokhoz kapcsolódó mozgatóideg-végződések csatlakozási helye körül. A szarkoplazma tápanyagokkal látja a miofibrillumokat és fontos szerepe van az izomkontrakcióban. A sejtmagok ovális vagy orsó alakúak, közvetlenül a rost hártyája (sarcolemma) alatt helyezkednek el. Egy harántcsikolt izomrostban számos sejtmag található, mert az embrionális izomsejtek (myoblastok) összeolvadnak egymással. Az izomrostok átlagos hosszúsága 10 mm, de a tőkehalakban elérheti a több 10 cm-es hosszúságot is. A rostok hossza az életkorral növekszik. Az izomrostokat kötőszövetes burok (endomysium) veszi körül. Ebben erek és idegek futnak. A kötőszöveti sejtek egyik formájának, a fagocitózisra képes, rögzült makrofág sejteknek fontos szerepük van a gyulladásos folyamatok leküzdésében. A halak vázizomzatukban vörös és fehér színű részek különíthetők el. A vörös izom rostjaiban több szarko28
