Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
19. táblázat. Pisztrángivadéktáp összetétele Előírt minőségi paraméterek Min. Max. Kiegészítő anyagok mennyisége Min. Szárazanyag-tartalom % 88A-vitamin NE/kg 20 000 Nyersfehérje-tartalom % 53D3-vitamin NE/kg 1 200 Em. nyersfehérje-tartalom % 50E-vitamin mg/kg 300 Nyerszsírtartalom % 8K3-vitamin mg/kg 60 Nyersrosttartalom %3 B|-vitamin mg/kg 100 Nyershamutartalom %10 Bj-vitamin mg/kg 80 Keményítőtartalom %Ca-pantotenat mg/kg 300 B6-vitamin mg/kg 40 B|2-vitamin mg/kg 0,1 Biotin mg/kg 1 Metabolizálható energia* MJ/kg 15,0Niacin mg/kg 240 Lizin % 2,6Kolinklorid mg/kg 2 000 Metionin + cisztin % 1,4Folsav mg/kg 20 Ebből: metionin % 0,8C-vitamin mg/kg 600 Ca % 0,6Fe mg/kg 60 P % 1,3J mg/kg 10 Ebből értékesíthető % UCo mg/kg 1 Na %Cu mg/kg 15 Mg % 0,2Mn mg/kg 80 Összes Cl-tartalom %1,2 Se mg/kg 0,4 Összes (n-3) zsírsav % 1,2 2,5 Zn mg/kg 80 Összes (n-6) zsírsav % 1,2 2,5 EPA [20:5 (n-3)] % 0,5DHA [22:6 (n-3)] % 0,4* Az alapanyagok halra vagy csirkére meghatározott metabolizálható energiatartalma alapján számítandó. (Forrás: Magyar Takarmánykódex, 1990.) halastavi termelésben meghatározó jelentőségű természeti környezettel és a termelési technológiával kapcsolatos. A meteorológiai tényezők (napsütéses órák száma, légnyomás, szél, csapadék mennyisége stb.) egyrészt közvetlenül befolyásolják a hal étvágyát és anyagcseréjét, másrészt a víz hőmérsékletének alakításán keresztül fejtik ki hatásukat. A technológiai tényezők közé tartozik a takarmány tárolásától és előkészítésétől kezdve a napi adag nagysága és az etetés gyakorisága, de közvetve az egyéb technológiai műveletek (trágyázás, meszezés) hatásával is számolnunk kell, amelyek a tóvíz minőségét és termőképességét befolyásolják. 283
